Az Ifjúsági és Civilkapcsolatok Bizottságának új elnöke Juhász László a Válasz Egyesület önkormányzati képviselője. Fontos feladatnak tartja az elkövetkezendő ciklusra vonatkozóan, hogy megvalósítsanak egy olyan civil szolgáltató házat, ahol minőségi infrastruktúrát használhatnak majd a civilek, hiszen sok olyan szervezet van, aki az önkormányzattól kapott támogatás jelentős részét az önkormányzattól kapott helyiség fenntartására fordítja. Szeretné az azonos területen dolgozó civileket összefogásra bírni a hatékonyabb működés érdekében. Első sikereként az SZMSZ módosítás azon pontját tartja, miszerint civil szervezetek is tanácskozási jogot kapnak a közgyűlésben. Komoly kihívásnak érzem, hogy betölthetem az Ifjúsági és Civilkapcsolatok Bizottságának az elnöki tisztségét -mondja Juhász László. Ez nagymértékben fakadhat a közgyűlés összetételéből is: konszenzusra törekedett mindenki, én pedig a Válasz Egyesület képviselőjeként egyedül vagyok jelen a testületben. A város polgármestere egy gesztussal élt egy önálló civil szervezet képviselője felé, amikor a rám bízta a az Ifjúsági és Civilkapcsolatok Bizottságának vezetését, amit kértem is tőle. A 13 bizottság elnöki posztjából 6-6 helyet a két nagy párt tölt be és szerintem teljesen reálisan tükrözi a közgyűlés összetételét, hogy egy civil szervezet képviselője lehet a civil bizottság elnöke.
Civil téren mik a legfontosabb tennivalók a városban Ön szerint, hiszen mintegy 800 szervezet van Székesfehérváron?Ez egy megfoghatatlan terület, hiszen ami nem tartozik sehova, azt mindent civilnek mondunk, de az is egy érdekes megfogalmazás, hogy a mai világ abba az irányba megy el, hogy a bíróságon bejegyzett szervezeteket tekintjük partnernek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a polgároknak vannak más önszerveződő csoportjai is, amik aktívan dolgoznak saját területükön, de nem kívánják jogi formába önteni a közösséget. Õk is ugyanolyan komoly munkát végezhetnek, mint egy bejegyzett szervezet csak éppen nem alakították meg jogi úton magukat.
Régóta tart a vita arról, hogy pontosan mennyi is a civil szervezetek száma a városban és ha a közös érdekeiket akarja képviselni egy fórum, akkor az önkormányzatnak kit kell tárgyalópartnernek tekinteni. Itt utalok arra, hogy 800 bejegyzett szervezet van fehérváron és ebben a pillanatban, ha együtt akarunk működni, mint önkormányzat a civilek érdekegyeztető szervezetével, akkor a Civil Háló az egyetlen, ami létezik. Úgy érzem azonban, hogy a csupán 14 szervezetet a tagjai között tudó fórum nem tekinthető egyedüli tárgyalópartnernek. Gyakorlatilag a városban működő civilek töredéke a tagja a Civil Hálónak.
Célom, hogy a párbeszédet a civilek és az ifjúság között élénkítsük, mert rengeteg a hiányosság. Ahhoz, hogy igazán jó kapcsolatrendszert építsünk ki sokat kell dolgoznunk, ezen leszek és a bizottság tagjai is ezen fognak dolgozni. Õszintének és nyíltnak kell lenni, információt kell biztosítanunk a civilek felé és be kell fogadnunk a szervezeteket. Részt kell vállalnunk a civilek támogatásában, azonban jelenleg vannak olyan szervezetek, akik az éves költségvetésük egészét az önkormányzattól kapják meg. Ezen változtatni kell és meg kell értetni a civilekkel, hogy nem ez a járható út.
Pályázzanak máshova is? Igen és ne csak az önkormányzathoz. Pályázzanak a Nemzeti Civil Alapprogramhoz, jönnek EU-s pályázatok és a minisztériumok is rendelkeznek különböző pályázati alapokkal, de sorolhatnám még a lehetőségeket. Ne azt várják, hogy az önkormányzat fedezze a teljes működési költséget. A források felkutatása is a feladataik közé tartozik a szervezeteknek. Támogatnunk kell azokat a civileket, akik össze tudnak fogni: ha valaki mozgássérültekkel foglalkozik a városban, akkor nem biztos, hogy külön utakat kell járnia a szervezeteknek, mert olyan speciális terület az övék amihez össze kell fogniuk. Természetesen mindenkinek van önálló arca, hiszen más-más közösségekről van szó, de keressenek közös megoldásokat és mi is megtaláljuk a megfelelő forrásokat ahhoz, hogy segíthessünk.
A civilekkel kapcsolatban a helyiségek körül véleményem szerint kaotikus állapotok uralkodnak. Ebben 2008 januárjától szeretnék változást, ugyanis az elmúlt években senki nem merte felvállalni azt, hogy hozzányúl ehhez a témához.
Milyen szempontból tartja szükségesnek, hogy belenyúljanak a helységek elosztásába, milyen változásra kell készülni? Nagyon sok szervezet esetében örökölt jogokról van szó. A változás nem azt jeleni, hogy ne kapjanak helyiséget, hanem –amire már utaltam az előbb- az összefogás és a hatékonyság fele el kell vinni az irodák működtetését is. Sok olyan civil szervezet van, aki hetente egy-két órát tölt el az önkormányzat által biztosított önálló helységben. Ez nem éri meg a szervezetnek sem, hiszen hogy van az, hogy az önkormányzat biztosítja helyiséget és utána a szervezet a fenntartásra szánt működési költséget is az önkormányzattól kapja. Ez nem eredményez hatékony működést, mert csak a rezsire fizetünk. Ezen változtatni kell, mert nem tartom normálisnak ez utóbbi metódust.
Ma elképzelhetetlen egyébként, hogy önerőből a civilek létrehozzanak egy működő szolgáltató házat. Szeretném, ha létrejönne egy ilyen. Jónak tartanám például, hogy valamelyik városi, kevésbé kihasznált intézmény egy részében lehetne ezt megvalósítani, ami kis ráfordítással több szervezetnek biztosítana irodát és megfelelő infrastruktúrát.
Mikor keresik meg a civileket ezekkel a tervekkel? A működésünk első mozzanataként az összes Székesfehérváron bejegyzett szervezetet megkeressük levélben és mellékelünk egy olyan kérdőívet, ami a civil adattár számára kér információkat a szervezetről. A nemsokára megjelenő civil tárban mindenki ingyen kap lehetőséget a megjelenésre. Aki bármilyen formában visszajelez a bizottság megkeresésére, arról a szervezetről tudjuk, hogy működik, aktív és számolhat vele a bizottság, így lezárhatjuk azt a vitát, hogy hány működő civil van a városban, aki az önkormányzattal keresi a kapcsolatot. Az önkormányzat célja az, hogy aki minket megkeres annak segítsünk, de nem feltétlenül célunk, hogy minden szervezetet mi keressünk meg. Sok olyan civil szervezet van, akinek nincs szándékában kapcsolatot tartani velünk és a válaszlevelek alapján feketén-fehéren látható lesz, hogy kik igénylik majd a támogatásunkat.
Civil bizottsági elnökként sikerként könyvelhetem el, hogy a legutóbbi közgyűlésen a Szervezeti és Működési Szabályzatot módosította a testület úgy, hogy tanácskozási jog illeti meg azokat a civil és érdekvédő szervezeteket, akik ezt igénylik. Ez a valóságban azzal jár, hogy, aki szeretne, közgyűlési anyagot is kap és nem csak meghívót, majd eljöhet a közgyűlésre és elmondhatja a véleményét. Ilyen eddig még nem volt.
(Bővebb információt a VÁLASZ közgyűlésben végzett munkájáról az egyesület honlapján találhatnak)
