Szocialista-konzervatív vezetés várható az új EP-ben

 Az Európai Parlament következő, ötéves ciklusának első felében várhatóan szocialista elnök lesz, a másodikban pedig konzervatív - állapodott meg a két legnagyobb frakció vezetője a múlt héten. A parlament legfontosabb posztjának felosztása bevett gyakorlat Strasbourgban. Eddig egy elnök sem volt, aki kitöltötte volna teljes öt évét, mindenki csak két és fél évig szolgál, aztán átadja helyét egy másik politikusnak. Ennek oka, hogy az Európai Parlamentben egyik frakciónak sincsen abszolút többsége - nagyobb a kompromisszumkényszer.

2004.06.28. 10:30 |

 Az Európai Parlament következő, ötéves ciklusának első felében várhatóan szocialista elnök lesz, a másodikban pedig konzervatív - állapodott meg a két legnagyobb frakció vezetője a múlt héten. A parlament legfontosabb posztjának felosztása bevett gyakorlat Strasbourgban. Eddig egy elnök sem volt, aki kitöltötte volna teljes öt évét, mindenki csak két és fél évig szolgál, aztán átadja helyét egy másik politikusnak. Ennek oka, hogy az Európai Parlamentben egyik frakciónak sincsen abszolút többsége - nagyobb a kompromisszumkényszer.

 Várakozások szerint - noha az Európai Szocialisták Pártja és az Európai Néppárt közti megegyezés egyelőre még nem hivatalos - a következő ciklus első felében szocialista elnök lesz. A két legvalószínűbb jelölt a walesi Terry Wynn, aki eddig a költségvetési bizottságot elnökölte és a francia Michel Rocard. A második félidőben néppárti politikus lesz, Hans-Gert Pöttering, a konzervatívok jelenlegi frakcióvezetője.

 Kisebb pártok vezetői kritizálták az egyelőre nem hivatalos megállapodást, szerintük antidemokratikus, hogy a két nagy párt egymás közt leosztja a pozíciókat. A zöldek elő is álltak a maguk elnökjelöltjével, Bronislaw Geremekkel. A volt lengyel külügyminiszternek azonban új tagként semmi esélye.

 Az EP elnöki posztja igen fontos állás, már csak azért is, mert a parlamenti ciklus várhatóan második felében életbe lépő európai alkotmány körülbelül duplájára növeli Strasbourg jogalkotói hatalmát.
 
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.