-
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12. -
Vége az érettséginek
Július 3-án dőlhetnek hátra végleg az érettségizők, hiszen a 2023/24-es tanév rendje szerint ekkor érnek véget hivatalosan is a szóbeli érettségik. Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
2024.07.03.
Szorgos a magyar munkaerő az Európai Unióban - évi 1840 órát dolgozunk
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves szinten 2003-ban 1904 órát dolgoztak az Egyesült Államokban, 1801 órát az EU új tagországaiban és 1700 órát az EU15-öknél. A magyarok még az új EU-tagok mezőnyében is kiemelkedően szorgosnak bizonyultak. Az új tagállamok közül a legtöbbet az észtek, a magyarok, a lettek és a lengyelek dolgoznak, éves szinten 1840 órát, míg ebben a körben Máltáé (1776), Szlovákiáé (1748) és Ciprusé (1710) a legalacsonyabb a mutató.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves szinten 2003-ban 1904 órát dolgoztak az Egyesült Államokban, 1801 órát az EU új tagországaiban és 1700 órát az EU15-öknél. A magyarok még az új EU-tagok mezőnyében is kiemelkedően szorgosnak bizonyultak.
Az Európai Unió tagjai közül a legalacsonyabb mutatója a franciáknak (1568), a dánoknak (1613), a hollandoknak (1648) és a Németország nyugati részén élőknek (1648) van. Az új tagállamok közül a legtöbbet az észtek, a magyarok, a lettek és a lengyelek dolgoznak, éves szinten 1840 órát, míg ebben a körben Máltáé (1776), Szlovákiáé (1748) és Ciprusé (1710) a legalacsonyabb a mutató – derül ki az európai gazdasági tanácsadó csoport (EEAG) jelentéséből.
Az EEAG szakértői azt vizsgálták, hogy milyen út vezetett a munkaidő meghosszabbításáról kötött németországi megállapodásokhoz, és hogy ezek az egyezségek hozzájárulnak-e a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedéséhez az EU-ban. A munkaidőt meghosszabbító megállapodások útját egyengette, hogy mind az egy főre, mind az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák száma éveken át rendkívül alacsony volt nemcsak Németországban, hanem Európa más államaiban is.
Az elért megállapodások a szakértők szerint elfogadható útját jelentik az órabérköltségek csökkentésének, hiszen a munkaidő meghosszabbítását nem, vagy csak részben kompenzálják keresetnövekedéssel. Az intézkedés ekként megfelelő reagálás a termelés olcsóbb külföldi telephelyekre történő kihelyezésével fenyegetőző munkaadói szándékokra s a foglalkoztatási költségek leszorítására irányuló követelésekre. Másfelől válasz általában a globalizáció és különösen az EU-bővülés hatásaira is, főleg, mert „otthon tartja” a munkahelyeket, hosszabb távon pedig az alacsonyabb bérek akár a foglalkoztatást is növelhetik.