-
Évadnyitó társulati ülés
Évadnyitó társulati ülést tartott szombaton délután a székesfehérvári Vörösmarty Színház, amelyen összegyűlt a színház társulata, hogy együtt köszöntsék az új évadot. Szó volt az évad bemutatóiról és az ősz végén kiírandó színházigazgatói pályázatról is.
2024.09.14. -
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Táncban és szóban - Carmen a Vörösmarty Színházban
A szenvedélyes, magával ragadó történetet Horváth Csaba állítja színpadra, és március 4-én mutatja be a Vörösmarty Színház. Amikor a Carmen cím elhangzik, vagy a Bizet-féle operára, vagy a Prosper Merimée által írt romantikus műre szoktak gondolni; de a fehérvári előadás Márton László drámájából készül.
2017.03.02. 17:54 |
A szenvedélyes, magával ragadó történetet Horváth Csaba állítja színpadra, és március 4-én mutatja be a Vörösmarty Színház. Amikor a Carmen cím elhangzik, vagy a Bizet-féle operára, vagy a Prosper Merimée által írt romantikus műre szoktak gondolni; de a fehérvári előadás Márton László drámájából készül.
Horváth Csaba szerint Márton Lászlónak, a mai magyar dráma- és prózairodalom kiemelkedő tehetségének a darabja nem szokványos átirat, vagyis a Bizet-opera librettójaként világhírűvé vált novella „felmelegítése”, hanem olyan izgalmas formai kísérlet, amely messze meghaladja azt a megszokott mintát, amelyet „modernizáló átdolgozásnak” szoktunk nevezni.
Márton színműve valamiféle távoli, archaikus időből bukkan elő, s anélkül, hogy a szerző a legcsekélyebb mértékben is követné egy másik, ugyancsak divatos eljárásmód, a mitologizálás ismérveit, az érzéki szenvedély és a szinte már rezignált filozofálás egyik, mindenki számára jól ismert irodalmi elegyítését, az igazából kevéssé olvasott Mérimée-féle alapszöveget önmaga paródiájába fordítja.
A történet szerint Carmen, a szemrevaló cigánylány csak a végzetnek engedelmeskedik, melyet előre lát, s melyet ő maga idéz elő. Szabadsága abban nyilvánul meg, hogy dönthet: vagy beleolvad a labirintusban céltalanul sodródó embertömegbe, vagy kezébe veszi és felgöngyölíti saját „Ariadné-fonalát” és megtervezi halálát. A szenvedélyes, magával ragadó történet táncban, szóban elmesélve, különleges díszletben lesz látható március negyedikétől a Vörösmarty Színházban.