-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Teljes akciótervet kér az EU a tagállamoktól
Komplex akcióprogramot készítenek idén az EU-tagállamok a gazdasági növekedésről, és a foglalkoztatás javításáról. A magyar program elsősorban a makrogazdasági stabilitásra, és a kiszámítható inflációs és államháztartási célok felállítására törekszik majd. A magyar kormány által jóváhagyott tervet október 15-ig kell Brüsszelbe juttatni.
Komplex akcióprogramot készítenek idén az EU-tagállamok a gazdasági növekedésről, és a foglalkoztatás javításáról. A magyar program elsősorban a makrogazdasági stabilitásra, és a kiszámítható inflációs és államháztartási célok felállítására törekszik majd. A magyar kormány által jóváhagyott tervet október 15-ig kell Brüsszelbe juttatni.
Az Európai Unió tagállamai az idén nem készítenek nemzeti foglalkoztatási akciótervet, ehelyett a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás javítása feladatait komplex akcióprogramban foglalják össze. A kormány a közelmúltban határozatot hozott a 2005-2008. közötti időszakra szóló akcióprogram elkészítésének ütemezéséről. Ezt a Határozatok Tára 35. száma közli.
Az akcióprogram a határozat szerint elsősorban a makrogazdasági stabilitásra, a pénzügyi egyensúlyra törekszik majd, szolgálva a kiszámítható államháztartást, az inflációs célokat, a fenntartható gazdasági növekedést. Javítani kívánja a gazdaság teljesítőképességét, a vállalkozási és munkaerőpiaci feltételeket, a foglalkoztatást.
Az ütemezés szerint a dokumentum első változata szeptember 10-re készül el a gazdasági, a társadalompolitikai, a fejlesztéspolitikai kabinetek, a foglalkoztatáspolitikai kollégium részére. Ugyancsak szeptember 10-ig kell majd megvitatni az előterjesztést az országgyűlési szakbizottságokban, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a megyei munkaügyi tanácsokban, az ágazati párbeszéd bizottságokban. A kidolgozásért felelős tárcák a programot október 1-jéig terjesztik a kormány elé jóváhagyásra. A Magyarországon már jóváhagyott dokumentumot október 15-ig kell majd elküldeni Brüsszelbe az Európai Bizottságnak.
A múlt évben még Magyarország is nemzeti foglalkoztatási akciótervet küldött Brüsszelbe. A dokumentum részét képezte a szociális partnerek véleménye. Ebben a munkavállalói érdekképviseletek kifejezik: a több álláslehetőséget jelentő rugalmasabb foglalkoztatási formákat csak a munkajogi garanciák erősítésével együtt támogatják.
Javasolják a rendkívüli felmondás kivételével a felmondási tilalom bevezetését az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt évben. Szükségesnek tartják, hogy a GYES-ről, GYED-ről, táppénzről visszatérők felmondási tilalmát 90 napra állítsák vissza. Szorgalmazzák azt is, hogy a munkáltató vállaljon szerepet a leépített munkavállalók átképzésében.
A szakszervezetek szerint több évre szóló bérmegállapodás csak stabil viszonyok esetén köthető. A béralku hiányában egyébként nem tudják ellentételezni az inflációt. Szorgalmazzák az elvi jellegű felzárkózási megállapodást, amely ütemezné az EU-s átlagbérek elérését. Fontosnak tartották az ágazati bértarifa-rendszer kidolgozását is.
A munkaadói érdekképviseletek szerint a munkajogi garanciák kiterjesztéséről csak akkor lehet tárgyalni, ha számukra kiszámítható, stabil adó- és járulékrendszert biztosít a kormányzat. A foglalkoztatási akcióterv szerint a 2003-ban 57 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát 2006-ra 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra kellene javítani.