-
Iskolába hívogató programok
Az iskolába készülő nagycsoportos óvodásoknak és szüleiknek érdemes figyelemmel kísérni a székesfehérvári általános iskolák honlapját, közösségi oldalát, ahol az iskolába hívogató programok időpontját közzéteszik. Novemberben és decemberben 17 helyszínen várják délutánonként a családokat.
2024.11.21. -
100 fát ültetettek
90 keskenylevelű kőrist és 10 ginkgo biloba páfrányfenyőt ültettek el a Városgondnokság kertészei a Mondelez Hungária Kft. székesfehérvári üzemének jóvoltából a Bregyóban. A 100 fa az ARAK idei jubileumát szimbolizálja és része annak a zöldítési projektnek, amit a Mondelez a napelemparkjának kialakításához kapcsolódóan kezdett el.
2024.11.21. -
Pénteken 16:30-kor nyit
Idén már közel ezer négyzetméterre növelt jégfelülettel és ötven méter hosszú jégfolyosóval, változatlan árakkal, megújult büfével várja a Kori Liget a téli sportok szerelmeseit a Zichy ligetben. November 22-én, pénteken 16:30-kor nyit a Kori Liget. Ezen a délutánon a pálya használata ingyenes lesz és mindenkit egy pohár meleg teával várnak!
2024.11.21. -
Ciszterci Médianapok
Első alkalommal szervezte meg a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium a Ciszterci Médianapokat. A média iránt érdeklődő budai, egri és pécsi ciszteres diákok a kétnapos program során megismerik a Ciszterci Médiacentrum működését, és egy tréninget követően közösen készítik el a csütörtök reggeli napindító műsort, amely november 21-én 07.05 és 08.25 óra között lesz hallható a Mária Rádióban.
2024.11.20.
Tikverőzés Mohán – több száz fehérvári iskolás vonult a maskarásokkal
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Bár ma csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány, hasonló jellegű télbúcsúztató tradíciókkal a Közép-Dunántúlon és a Kisalföldön is találkozunk. Megörökítését, így részben a fennmaradását Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának köszönhetjük. A helyi legendárium szerint a mohaiak maguk kérték fel Pesovárt a tradíció lejegyzésére, mivel azt a kommunista időkben egy, a húshagyókedden véletlenül bekormozott hivatalnok betiltotta.
A tikverőzésben mindenki életkora szerinti szerepében vesz részt. A 14-20 év közötti fiúk az idősebbek segítségével belebújnak az apjuktól, nagyapjuktól örökölt, illetve saját kezűleg készített maskarába bújnak és álarcot húznak.
Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezes vonulók között. Az első a legifjabb legényekből választott szalagokkal díszített ruhás, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és a termékenység-varázslat felelőse. Ahogy a hagyományos népviseletnél is a díszítés jelzi a gazdagságot, az alakoskodók között is az számít legelőkelőbbnek, akinek ruháját a legtöbb szalag ékesíti.A második figura a bohóc, aki egyrészt arra vigyáz, hogy a lányruhás adománygyűjtőket ne bántsa senki, másrészt pedig arra, hogy minden falubéli és bámészkodó alaposan bekormozva járjon-kelljen az egész napon át. A harmadik részvevő alak a török, aki hatalmas szalmakötegekkel kitömött ruhában próbál járni, és folyamatos céltáblája a bohócok lökdösődésének és gúnyolódásának. A mohaiak így űztek tréfát a hosszú idő után elkergetett törökökből. A negyedik figura pedig a kéményseprő, aki egyrészt szerencsehozó szerepe miatt elmaradhatatlan, másrészt pedig a füstölőkből szerez utánpótlást az ételadományokhoz.
A fiúk a kultúrház udvarán egybegyűlnek, majd végigjárják a falut, bezörgetnek a házakba, és bekéredzkednek a tyúkudvarokba, hogy a tojók fenekét botjukkal megütögessék, és alaposan be is kormozzák őket.
A tikverőket ezután hálából adományokkal látják el a bőségesen megrakott farsangi asztalokról, és persze tojással. Onnan sem távoznak üres kézzel, ahol nem jutnak be a házba, hiszen ezeken a helyeken a kerítésre akasztva találnak nekik szóló ajándékot. Ahogy továbbvonulnak a falu utcáin, minden szembejövő arcát bekormozzák. Mindezt önfeledt hangoskodás kíséri.