-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Tisztább levegőt egész Európában
A levegő minőségének a javítását szolgáló irányelv elfogadásával az Európai Unió döntő lépést tett a környezetvédelmi és egészségügyi problémák egyik fő okának felszámolása felé. A tagállamoknak az új előírás alapján 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 mikrogramm/köbméter alá kell csökkenteni a por jelenlétét.
2008.04.15. 08:18 |
A levegő minőségének a javítását szolgáló irányelv elfogadásával az Európai Unió döntő lépést tett a környezetvédelmi és egészségügyi problémák egyik fő okának felszámolása felé. Így kommentálta Sztavrosz Dimasz, az Európai Bizottság tagja a direktíva megszületését. A biztos azt mondta, hogy az egészségre legveszélyesebb szennyező anyagok közé tartozó finompor (PM2,5) határértékének kötelező előírása és betartatása nagyra törő, de megvalósítható célkitűzés az EU-ban.
Magyarország ugyancsak üdvözli az új direktíva elfogadását, ez a jelenleg hatályos keretirányelv, három leányirányelv és egy határozat előírásain túl további szabályokat is tartalmaz – szögezte le a környezetvédelmi tárca illetékese. Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösség tagállamaiban az eddigi számos szabályozás és előírás ellenére nem kielégítő a helyzet, elsősorban a PM10-es finompor határértéket jelentősen meghaladó előfordulása miatt. Mind a 27 tagországnak rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni a direktíva megvalósítása érdekében.
Az irányelv átültetésére másfél évet kapnak a tagállamok. Magyarország a mérőpontok és -állomások kiépítésére, valamint korszerűsítésére 400 millió forintos, EU-támogatású projektet fejezett be tavaly, s immár az új előírásokhoz igazodva további 1,2 milliárd forintos központi programot indít hamarosan a légszennyezettség mérésére.
A tagállamoknak az új előírás alapján 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 mikrogramm/köbméter alá kell csökkenteni a por jelenlétét.
A meglévő légszennyezettségi határértékeken az új irányelv nem változtat. Ugyanakkor egyes határértékek eléréséhez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak azokon a területeken, ahol nehézséget okoz megfelelni az előírásoknak. Így az irányelv hatályba lépését követően három évig (2011 közepéig), vagy a nitrogén-dioxid és a benzol esetében legfeljebb öt évig (2010—2015) el lehet halasztani a korábban már szabályozott, nagyobb szemcsékre vonatkozó határérték teljesítését.
Már létezik uniós jogszabály a könnyű járművek kipufogógáz-kibocsátásáról is, 2007 decemberében pedig az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot nyújtott be az ipari forrásból származó légszennyezést érintő uniós jogszabályok hatékonyabbá tételére, illetve egy másikat a nehéz haszongépjárművek motorjai által okozott kibocsátás korlátozására – emlékeztet közleményében a brüsszeli végrehajtó testület.
Magyarország ugyancsak üdvözli az új direktíva elfogadását, ez a jelenleg hatályos keretirányelv, három leányirányelv és egy határozat előírásain túl további szabályokat is tartalmaz – szögezte le a környezetvédelmi tárca illetékese. Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösség tagállamaiban az eddigi számos szabályozás és előírás ellenére nem kielégítő a helyzet, elsősorban a PM10-es finompor határértéket jelentősen meghaladó előfordulása miatt. Mind a 27 tagországnak rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni a direktíva megvalósítása érdekében.
Az irányelv átültetésére másfél évet kapnak a tagállamok. Magyarország a mérőpontok és -állomások kiépítésére, valamint korszerűsítésére 400 millió forintos, EU-támogatású projektet fejezett be tavaly, s immár az új előírásokhoz igazodva további 1,2 milliárd forintos központi programot indít hamarosan a légszennyezettség mérésére.
A tagállamoknak az új előírás alapján 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 mikrogramm/köbméter alá kell csökkenteni a por jelenlétét.
A meglévő légszennyezettségi határértékeken az új irányelv nem változtat. Ugyanakkor egyes határértékek eléréséhez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak azokon a területeken, ahol nehézséget okoz megfelelni az előírásoknak. Így az irányelv hatályba lépését követően három évig (2011 közepéig), vagy a nitrogén-dioxid és a benzol esetében legfeljebb öt évig (2010—2015) el lehet halasztani a korábban már szabályozott, nagyobb szemcsékre vonatkozó határérték teljesítését.
Már létezik uniós jogszabály a könnyű járművek kipufogógáz-kibocsátásáról is, 2007 decemberében pedig az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot nyújtott be az ipari forrásból származó légszennyezést érintő uniós jogszabályok hatékonyabbá tételére, illetve egy másikat a nehéz haszongépjárművek motorjai által okozott kibocsátás korlátozására – emlékeztet közleményében a brüsszeli végrehajtó testület.