-
Verstábor Székelyföldön
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor idei mottója, Weöres Sándor gondolata: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
2024.07.30. -
Jótékonysági tanszergyűjtés
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár az Adypapír papír-írószer bolttal és az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központtal együttműködve jótékonysági tanszergyűjtést szervez. Augusztus 18-ig két helyszínen várják az új, illetve jó állapotú, használt tanszereket.
2024.07.29. -
Megújul a skatepark
Teljesen megújult pályát vehetnek hamarosan birtokba az extrém sport kedvelői a Bregyóban. A beruházás első üteme befejeződött, a végső állapotát azonban várhatóan szeptember közepére nyeri majd el a skatepark.
2024.07.30. -
Kiégett egy lakás Almássy telepen
Fehérvári, pétfürdői és siófoki tűzoltók fékezték meg a lángokat az Almássy telepen. Egy tetőtéri lakásban keletkezett tűz hajnalban, több embert ki kellett menekíteni. Egy fiatal lányt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
2024.07.29.
Tisztelgés a II. Világháború fehérvári áldozatainak emléke előtt
2008.03.21. 21:07 |
A II. Világháború székesfehérvári befejezésére emlékeztek pénteken délelőtt az Országzászló téri Nyitott Könyv emlékműnél. A város önkormányzata nevében Warvasovszky Tihamér polgármester, a Fejér megyei Önkormányzat nevében dr. Blogh Ibolya tisztelgett a háború fehérvári áldozatainak emléke előtt. A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága, valamint a pártok képviselői is lerótták kegyeletüket az emlékműnél.
Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...
KÉPGALÉRIA
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)
Akkor és ma, avagy adalékok Székesfehérvár háborús szenvedéseihez...
KÉPGALÉRIA
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát. (www.albaarchivum.hu)