-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Tizenegy országot jelentett fel az EU - nem megfelelően jelölték ki a madárvédelmi területeket
Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez 11 uniós tagállam, köztük Magyarország ellen, mert elégtelennek tartja a vadon élő madarak védelme érdekében tett állami intézkedéseket – közölte az Magyar Madártani Egyesület. A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni a különleges madárvédelmi területek és a fontos madárélőhelyek különbségeit. Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében még a ’90-es években hozta létre a Natura 2000 hálózatot...
2007.07.09. 21:28 |
Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez 11 uniós tagállam, köztük Magyarország ellen, mert elégtelennek tartja a vadon élő madarak védelme érdekében tett állami intézkedéseket – közölte az Magyar Madártani Egyesület.
Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében még a ’90-es években hozta létre a Natura 2000 hálózatot, amelybe minden tagország köteles jelölni és bevonni a természetvédelmi szempontból értékes területeit. A bizottság madárélőhely-leltára szerint néhány madárvédelmi szempontból jelentős terület kimaradt a Natura 2000 jelöltek közül, vagy csak részben lett jelölve – írja közleményében a Magyar Madártani Egyesület
A bizottság az Európai Bíróságon kezdeményezett eljárást Ausztria, Németország és Lengyelország ellen a madárvédelmi területek elégtelen kijelölése miatt. Mindhárom tagországban sok olyan fontos madárélőhely található, amelyet a korábbi figyelmeztetések ellenére nem, vagy csak részben jelöltek Natura 2000 területté.
Írásbeli figyelmeztetést kapott Magyarország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölése nem a megfelelő módon történt. A Bizottság Ciprus és Szlovákia esetében állapította meg a legnagyobb hiányosságokat, míg a többi tagállam, így hazánk esetében is a kijelölés kisebb hiányosságaira, különbségeire, részleges voltára hívta fel a figyelmet.
A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a fontos madárélőhelyek (IBA) különbségeit, különös tekintettel a kijelölésből kimaradt, vagy csak részlegesen jelölt IBA-területekre.
Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében még a ’90-es években hozta létre a Natura 2000 hálózatot, amelybe minden tagország köteles jelölni és bevonni a természetvédelmi szempontból értékes területeit. A bizottság madárélőhely-leltára szerint néhány madárvédelmi szempontból jelentős terület kimaradt a Natura 2000 jelöltek közül, vagy csak részben lett jelölve – írja közleményében a Magyar Madártani Egyesület
A bizottság az Európai Bíróságon kezdeményezett eljárást Ausztria, Németország és Lengyelország ellen a madárvédelmi területek elégtelen kijelölése miatt. Mindhárom tagországban sok olyan fontos madárélőhely található, amelyet a korábbi figyelmeztetések ellenére nem, vagy csak részben jelöltek Natura 2000 területté.
Írásbeli figyelmeztetést kapott Magyarország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölése nem a megfelelő módon történt. A Bizottság Ciprus és Szlovákia esetében állapította meg a legnagyobb hiányosságokat, míg a többi tagállam, így hazánk esetében is a kijelölés kisebb hiányosságaira, különbségeire, részleges voltára hívta fel a figyelmet.
A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a fontos madárélőhelyek (IBA) különbségeit, különös tekintettel a kijelölésből kimaradt, vagy csak részlegesen jelölt IBA-területekre.