-
Évadnyitó társulati ülés
Évadnyitó társulati ülést tartott szombaton délután a székesfehérvári Vörösmarty Színház, amelyen összegyűlt a színház társulata, hogy együtt köszöntsék az új évadot. Szó volt az évad bemutatóiról és az ősz végén kiírandó színházigazgatói pályázatról is.
2024.09.14. -
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Tízéves születésnapját ünnepelte a Mits Jazz Band
A Szabad-művelődés Házában köszöntötte tizedik születésnapját a Mits Jazz Band. Mits Márton, Potesz Balázs, Kovács Gergő és Horváth János ezúttal a honi dzsesszmuzsika egyik kiválóságát nyerték meg vendégnek, így a quintett Lukács Peta gitárossal kiegészülve kvartettként varázsolta el a rajongókat.
2017.03.02. 08:47 |
A Szabadművelődés Házában köszöntötte tizedik születésnapját a Mits Jazz Band. Mits Márton, Potesz Balázs, Kovács Gergő és Horváth János ezúttal a honi dzsesszmuzsika egyik kiválóságát nyerték meg vendégnek, így a quintett Lukács Peta gitárossal kiegészülve kvartettként varázsolta el a rajongókat.
Mits Marci a fiatal generáció tagjaként mára kirobbanthatatlan az igényes zene világából. Letisztult, virtuóz szaxofonjátéka igazi élmény a vájt fülű zenekedvelőknek: „Tíz éve vagyunk ebben a formációban együtt, és az első pillanattól kezdve éreztük, hogy ennek a felállásnak így kell maradnia. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma is itt vagyunk, mögöttünk van egy lemez, és készülőben egy újabb. Ha megnézzük a nagy sztárokat, akik az egész életüket egymással élik le, akkor hazudik, aki azt mondja, hogy egy kicsit sem unja a másikat, s nem vágyik valami friss dologra. Nekünk is volt olyan időszakunk, amikor folyamatosan koncerteztünk itthon és külföldön, de a köztünk lévő barátság mindig átsegített minket a krízishelyzeteken. Zeneileg pedig tökéletesen összeillünk. Ez a kettősség fontos, így tudunk működni, remélhetőleg még nagyon sokáig!”
Potesz Balázs a dob kellően elvarázsolt, mégis szerény mestere számára egy évtized múltán is fontosak a gyermekkori társak, a pódium közös élménye: „Ebben a tíz évben tanultunk meg mindent a zenéről és egymásról: a próbateremben, a színpadon, a dalaink írása közben, a stúdiókban. Nagyon izgalmas és tartalmas időszak volt az életünkben, s persze ma is az. Ha csörög a telefonom, hogy menjünk, játsszunk, ma is megdobban a szívem.”
Horváth János billentyűsként mindig az úttörők közé tartozott, ugyanakkor megbecsüli a soha vissza nem térő, mégis emlékezetes közös múlt minden pillanatát: „A Lauschmann Gyula Jazz Szakközépbe jártunk, ott találtuk meg egymást Balázzsal, Gergővel és Marcival. Olyan, mintha tegnap lett volna. Nagyon sok zenét hallgatunk, olyan dolgokat, tapasztalatokat élünk meg, amiket felhasználunk a színpadon is. Mindig tudunk valami újat, valami mást mutatni egymásnak. Mivel keveset játszunk együtt, ezek az impulzusok fontosak számunkra.”
Kovács Gergő, mint a legtöbb basszusgitáros, a ritmus kegyeltje, csendes, mégis meghatározó személyisége a tíz évnyi csodának: „A felállás nem változott az elmúlt tíz évben. Megannyi formáció változik napról napra, képlékeny minden. Örülök, hogy ez a csapat megmaradt az eredeti felállásban. Az sem baj, hogy nem túl gyakran játszunk együtt, hiszen amikor találkozunk, az olyan, mintha soha nem váltunk volna el egymástól. Mivel a stílus sajátossága, hogy improvizálunk, intuitív módon zenélünk, így minden egyes koncert újat ad.”
Lukács Peta harminc esztendeje szerelmesedett bele a zenébe. Hűséges típusként ma már a magyar színpad az örök társa és otthona: „Nagyon örültem a megkeresésnek. Igaz ugyan, hogy egyszerre három-négy projektben veszek részt, így kicsit nehéz rákattintani az agyamat egy új kihívásra, de örülök, ha hívnak, hiszen szeretek sokféle zenét játszani. A gitár az életem, és egy másodpercig sem gondolkodom, ha színpadra szólítanak. Érdekes ez a szituáció, személyesen ugyanis még sohasem találkoztunk. Mits Marcival is csak annyi a kapcsolódási pont, hogy a European Mantra zenekarban játszottam a bátyjával, Gergővel, ő volt az alapító basszusgitáros. Amikor Marci felhívott, hogy lenne egy ilyen program, megnéztem a videókat, és már akkor feltűnt, hogy egészen kiváló muzsikusokkal van dolgom."