Több ezer ember látogatott ki az idei Korona vásárra

 Szombaton ezrek látogattak ki a hagyományos Korona vásárra Székesfehérvár Belvárosba. Kevesen tudják, hogy a Fejér Megyei Népbolt Vállalat, az 1950-es év végéig működött, majd némi változtatással, kiválva e körből alakult meg a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalat, ami Fejér Megyei Iparcikk Vállalat néven működött egészen a nyolcvanas évek elejéig és ezt a ma is létező Korona Rt elődjének lehet tekinteni. A továbbiakban a belvárosi kiskereskedelem történetéről is olvashat... (képgaléria a Korona vásárról itt! )

 Még a fiatalabb korosztály is emlékszik azokra a szombat délelőttökre, mikor a fehérvári Belváros Fő utcáján szinte hömpölygött a tömeg, boltról-boltra jártak az emberek és érdekes módon -emlékeim szerint- sehol sem kellett végtelennek tűnő perceket tölteni a kasszánál. A kasszák többsége még ma is ott van ahol régen volt, a tömeget viszont kivezették, a többek szerint kellemesebb vásárlást biztosító városszéli nagyáruházakba. A szebb napokat is látott Korona szinte egyedülálló módon élte túl a rendszerváltás után hirtelen jött konkurencia-támadást, és nyereségesen működik még ma is.

 A Fejér Megyei Népbolt Vállalat, az 1950-es év végéig működött, majd némi változtatással, kiválva e körből alakult meg a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalat, amit a ma is létező Korona Rt elődjének lehet tekinteni. Megalakulásának évében már 121 boltot működtetett a még kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozó cég, azonban néhány év múlva a törvény lehetőséget adott arra, hogy a nagykereskedelem is bekerülhetett tevékenységi körébe ami megint csak névváltozást hozott a cég életében. Fejér Megyei Iparcikk Vállalat néven működött egészen a nyolcvanas évek elejéig. Az állami tulajdonban lévő boltcsoport ebben az időben pályázatot írt ki egy könnyebben megjegyezhető, Székesfehérvárra is utaló cégnévre és ezidőtájt kapta a Korona nevet az üzlethálózat.

 Amint a törvény lehetőséget biztosított rá, részvénytársasággá alakult a vállalat. Ezzel egyidőben, olyan folyamat kezdődött, -nem csak történetünk szereplőjének életében, hanem a hasonló láncolatok életében is- ami versenyre kényszeríttette és immár komolyan nyereségérdekeltté tette az egykori állami vállalatokat. Az egykor 25 milliós részvénytársaság 1991-ben már 365 milliós alaptőkével rendelkezett. A részvényesek javarészt fehérváriak egyébként a mai napig. Az évtizedes „Iparcikk” cégér betűtípusa pedig még most is felfedezhető a korhoz igazított ma használatos lógón.

  Az egykoron több mint száz üzletet magáénak tudó vállalat, ma 20 boltot üzemeltet, az 1200 dolgozóból mindössze 160-an maradtak, de még így is összességében a legnagyobb alapterülettel rendelkező belvárosi üzlethálózat. Az üzletek nem szűntek meg, hanem kiváltak a társaságból és nagy részük még ma is működik. Dr Várszegi András a részvénytársaság elnöke, nem ismer Fehérvár nagyságrendű városban olyan régi múltra visszatekintő tradicionális üzletláncot, ami a „multikkal” folytatott harcban talpon maradt volna. Ez alapján következtethető, hogy a székesfehérváriak egy része megmaradt a belvárosi szokások mellett, ami természetesen a Koronának is köszönhető, azonban egy szokásait gyorsan, dinamikusan változtató városban ez a folyamat valószínűleg úgy ért volna véget, hogy a Fő utcán az ajándék- és a kurrens cikkeket forgalmazó boltok maradtak volna életben, néhány kávézó mellett.

 Meghatározó szerepe van tehát a Koronának a Belváros „kisboltos” hangulatára és az elmúlt néhány év fejlesztései bizonyítják azt, hogy a nagy hal a Belvárosban nem feltétlenül eszi meg a kis halat és nem igazolódtak be -szerencsére- azok a félelmek, hogy eltűnik a belvárosi kiskereskedelem. Persze nem lehet negatív tényként kezelni azt, hogy az emberek néhány terméket lényegesen olcsóbban vásárolhatnak meg a város szélén egy nagyáruházban. A belvárosi kis hal pedig nem is olyan kicsi akkor, ha rajban úszik, mellesleg pedig sokkal barátságosabb és szemet gyönyörködtetőbb, a sok színes halacska mint egy hatalmasságával lehengerlő cet...