2. EU

Több régi EU-ország megnyitja munkaerőpiacát az új tagok előtt

 Több régi EU-tagállam készül megnyitni munkaerőpiacát az új kelet-európai tagországok előtt, de a két legnagyobb uniós gazdaság, Németország és Franciaország egyelőre nem tervezi a korlátozások feloldását, írta a Financial Times. A londoni üzleti napilap szerint Finnország az első a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország.

2005.11.30. 08:03 |

 Több régi EU-tagállam készül megnyitni munkaerőpiacát az új kelet-európai tagországok előtt, de a két legnagyobb uniós gazdaság, Németország és Franciaország egyelőre nem tervezi a korlátozások feloldását, írta a Financial Times.
 
 A londoni üzleti napilap szerint Finnország az első a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország.

 Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter a Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy kormánya a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. „Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" – mondta Filatov. Finnország – a hazai munkanélküliség csökkenése mellett – a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam sikeres tapasztalatai láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint azért is, hogy könnyebben ellenőrizhetők legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek – áll a Financial Timesban.

 Nagy-Britanniában, a legnagyobb EU-gazdaságban, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan – főleg idegenforgalmi és építőipari – állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni, írta a brit lap. Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint.

 A Financial Times szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy-Britanniában, jövőre változtatna álláspontján.

 A cikk szerint a kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a „démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő” az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.