További három évig nem nyílhat meg az osztrák munkaerőpiac

 A munkavállalási korlátozások felülvizsgálatakor vigyázó szemeiket a magyarok leginkább Ausztriára és Németországra vetik. Nem is csoda, hiszen a hazai munkavállalók a legszívesebben e két országban dolgoznának – a jelek szerint egyelőre hiába.

 A politikai döntések jelenlegi állása szerint Ausztria további három évre fenntartja az átmeneti rendelkezéseket, és erről majd idejében értesíti a Bizottságot – közölte a BruxInfo érdeklődésére Günter Lenz, az osztrák gazdasági és munkaügyi minisztérium illetékese. Hozzátette, hogy az osztrák munkaerőpiac jelenlegi helyzete és fejlődése, valamint a középtávú munkaerőpiaci előrejelzések alapján az új tagállamok munkavállalóinak szabad bejutása [az osztrák munkaerőpiacra] a munkaerőpiac-politika szempontjából nem képviselhető.

 „Ugyanakkor Ausztria komolyan veszi azt a kötelezettségét, hogy előnyben részesíti az új tagállamok munkavállalóit a harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben” – hangsúlyozta Günter Lenz. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy Bécs a felülvizsgálat során nem tervezi a tagállamok differenciálását, így nem lehet arra számítani, hogy az egyes tagállamok munkavállalói előtt hamarabb megnyílik az osztrák munkaerőpiac. A júliusi adatok szerint egyébként 15.612 magyar dolgozott nyugati szomszédunknál; az osztrák minisztérium adatai alapján az előző évhez képest mérsékelten, 6,5 százalékkal nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában.

 A magyar munkavállalók nem számíthatnak gyors nyitásra Németország részéről sem. A BruxInfo megkeresésére Christoph Reichle, a német gazdasági és munkaügyi minisztérium sajtóreferense közölte, hogy a szövetségi kormány 2006-ban, még a két év lejárta előtt dönteni fog arról, hogy a továbbiakban is fenntartsa-e az átmeneti intézkedéseket. Rámutatott, hogy a német munkaerőpiac nyitására csak abban az esetben kerülhet sor, ha „Európában a gazdaságpolitikai helyzet stabilizálódik és a német munkaerőpiac helyzete érezhetően enyhül”. Németországban egyébként a tavaly júniusi adatok szerint 11.269 tb-köteles magyar dolgozott.

 Az első kétéves időszak jövő április 30-án jár le, és a tagállamoknak addig kell nyilatkozniuk arról, hogy további három évre is fenn kívánják-e tartani az akadályokat. Ha a megjelölt határideig nem jelzik ezt a szándékukat, akkor 2006. május 1-jétől automatikusan szabaddá válik a munkavállalás. A régi tizenöt tagállam közül (kivétel: Nagy-Britannia, Írország és Svédország) tizenkét ország tart fenn valamilyen szintű korlátozást az új tagállamok munkavállalóival szemben (kivétel: Málta és Ciprus).

 A munkaerőpiaci feltételek tisztázása érdekében Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a közeljövőben több tagországba is ellátogat. Mint Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője a BruxInfónak elmondta: a körúttal egyfajta együttgondolkodásra kívánják buzdítani az érintett tagállamokat annak érdekében, hogy meggyőzzék a Tizenketteket a – korlátozásokat fenntartó – döntésük megváltoztatásáról. A foglalkoztatási tárca vezetője eddig Szlovéniában járt, majd a következő hetekben a többi szomszédos országot is végiglátogatja.

 Schranz Edit szerint „valószínűsíthetően nehezen lehet majd meggyőzni Ausztriát és Németországot”, ugyanakkor utalt arra is, hogy ismereteik szerint Spanyolország és Finnország foglalkozik azzal a gondolattal, hogy „valamilyen lehetőséget teremtsen a korlátozások megváltoztatására”. Információink szerint októberben ülésezik az a magyar-spanyol vegyesbizottság, melynek szintén a munkaerőpiaci nyitás lesz a fő témája, ám a munkaügyi minisztérium szóvivője ezt nem tudta megerősíteni.