Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak szakminiszterei csütörtökön a több országot érintő, "határok nélküli" televíziózással foglalkozó EU-jogszabály új változatát, amely egyebek között a digitális korba vezeti át a szabályozást, illetve a jobb finanszírozhatóság érdekében korlátozottan lazít a reklámozási előírásokon.Az Európai Bizottság kidolgozta és a tagországok kulturális minisztereinek brüsszeli találkozóján jóváhagyott új szabályok egyebek között a technológiai fejlődéssel kívánnak lépést tartani és Európában új, egyenlő feltételeket biztosítani a most formálódó audiovizuális médiaszolgáltatások számára (lekérhető videofilmek, mobiltelevízió, audiovizuális szolgáltatások digitális televízión).
Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak szakminiszterei csütörtökön a több országot érintő, "határok nélküli" televíziózással foglalkozó EU-jogszabály új változatát, amely egyebek között a digitális korba vezeti át a szabályozást, illetve a jobb finanszírozhatóság érdekében korlátozottan lazít a reklámozási előírásokon.Az Európai Bizottság kidolgozta és a tagországok kulturális minisztereinek brüsszeli találkozóján jóváhagyott új szabályok egyebek között a technológiai fejlődéssel kívánnak lépést tartani és Európában új, egyenlő feltételeket biztosítani a most formálódó audiovizuális médiaszolgáltatások számára (lekérhető videofilmek, mobiltelevízió, audiovizuális szolgáltatások digitális televízión).
A brüsszeli bizottság indoklása szerint az irányelv révén az európai televíziós és filmes vállalatok "rugalmasabban hozhatnak majd létre digitális tartalmakat", amelyeket aztán a hirdetések révén ingyenesen kínálhatnak a fogyasztók számára.
A szabályozás immár az olyan szolgáltatásokra is kiterjed, amelyeknél a néző maga választhatja meg a tartalmat egy szélesebb programkínálatból.
Az irányelv ismét kiáll az európai audiovizuális modell alappillérei, vagyis a kulturális sokszínűség, az európai filmek arányának magasan tartása, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem, a médiasokféleség és a faji és vallási alapú gyűlölet elleni harc mellett. Azokon a pontokon, ahol az uniós szabályozás lazult, a direktíva meghagyja a lehetőséget a tagországoknak a nemzeti szabályozás szigorítására.
A jogszabály középpontjában a származási ország elve áll, amely már az 1989-es irányelv eredeti változatának is fontos eleme volt. Az elv immár azt is biztosítja, hogy a műsorszolgáltatóktól eltérő audiovizuális médiaszolgáltatóknak (például a lekérhető videofilmeket, híreket, sportadásokat, illetve a mobiltelefonra letölthető audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatóknak) csupán a származási országuk jogszabályainak, és ne 27 eltérő nemzeti jogrendnek kelljen megfelelniük.
Az irányelv célja az is, hogy enyhítse a szabályozásból fakadó terheket, és új reklámozási formák engedélyezésével könnyítse a finanszírozást. A kiskorúakat védő, a fajgyűlöletre uszítást és a burkolt reklámot megakadályozó nemzeti előírásokat viszont az egész Európai Unióban érvényes szabályok váltják fel.
A műsorszolgáltatók a hatályba lépéstől maguk választhatják meg, mikor a legcélszerűbb reklámot elhelyezni a műsorban, ugyanakkor a szabály minimum félórás szünetet ír elő két reklámblokk között a műsortípusok nagyobb részében. (Több EU-tagország sajnálatára a gyermekműsorok esetében sem nagyobbat). Napi korlátot a szabály már nem ír elő, de az óránkénti maximális reklámmennyiséget továbbra is 12 percben szabja meg.
Új elem az úgynevezett termékelhelyezés, amelynek során a hirdetni kívánt termék a televíziós produkció részeként jelenik meg, például a történetbe bevont autó, italmárka, vagy más cikk formájában. Párhuzamosan ugyanakkor a képernyőn elhelyezett felirattal figyelmeztetni kell a nézőt, hogy reklámot lát.
Támogatja az irányelv az új reklámformákat is, például a képernyő egy részén elhelyezett, a virtuális és az interaktív reklámot.
Az irányelv nem érinti a hírlapok és a folyóiratok elektronikus változatait, az elsősorban nem audiovizuális médiatartalmat kínáló weblapokat, a kép nélküli hangátvitelt és a rádiózást.
Magyarországon az Országgyűlés a napokban folytatta le az idevágó - a digitális átállással foglalkozó - jogszabály általános vitáját. Szilvásy György kancelláriaminiszter ennek során azt is bejelentette, hogy Magyarország az elsők között lehet, amely bevezeti a mobiltévézést sikeres pályázat esetén. A kormányprogram értelmében 2011. december 31-ig a digitális átállás folyamatát a földfelszíni platform esetében be kell fejezni.
