Áttörte a forint a 240 forintos euróárfolyam küszöböt, még nem volt ilyen erős a forint, eltekintve a 2002 novemberében indult és 2003 január közepéig tartó forint erősítő spekulációs periódustól, amelynek végén az euró egészen 235 forintig gyengült. A sáveltörlés óta tartó forinterősödést a jegybank monetáris politikája is támogatta.
Áttörte a forint a 240 forintos euróárfolyam küszöböt, még nem volt ilyen erős a forint, eltekintve a 2002 novemberében indult és 2003 január közepéig tartó forint erősítő spekulációs periódustól, amelynek végén az euró egészen 235 forintig gyengült. A sáveltörlés óta tartó forinterősödést a jegybank monetáris politikája is támogatta, de kedvező környezetet biztosított számára a fejlődő piacokkal kapcsolatban felerősödött nemzetközi befektetői kockázatvállalási hajlandóság is.A támadást akkor a jegybank - a jelenlegitől lényegesen eltérő gazdasági környezetben - gyors egymásutánban két alkalommal végrehajtott egy-egy pontos alapkamat csökkentéssel hárította el, így a forint ismét 245 forintos euró árfolyamra gyengült vissza. Azóta az euró forintárfolyama a 2005 elején megközelített 241 forintos mélyponttól a 2006 közepén 282 forint felett tetőző pályát futotta be. Az idén február 20-án volt a leggyengébb a forint 266 forint feletti eruóárfolyammal. A jegybanki beavatkozási sávot február 25-én törölték el, azóta kisebb-nagyobb ingadozással folyamatosan erősödött a magyar fizetőeszköz. A sáv eltörlése megnyitotta a spekulációs támadások előtt a sáv korábbi erős szélénél, 240,01 forintnál kiépített devizapiaci pozíciókat. A 240-es határ ezért vált technikai ellenállási ponttá és egyben lélektani küszöbbé is.
A sáveltörlés óta tartó forinterősödést a jegybank monetáris politikája is támogatta, de kedvező környezetet biztosított számára a fejlődő piacokkal kapcsolatban felerősödött nemzetközi befektetői kockázatvállalási hajlandóság is. A jegybank sorozatos - az elmúlt három hónapban összesen már száz bázispontnyi - alapkamat emelésekkel és "határozott" nyilatkozatokkal bizonyította be a piac előtt monetáris politikája elkötelezettségét a dezinfláció mellett. A 240-es határ pénteki áttörésében komoly szerepet játszott a jegybanknak tulajdonított következetesség. A csütörtökön napvilágot látott és a vártnál magasabbnak bizonyult január-áprilisi béremelkedési adatok, valamint a vártnál rosszabb májusi inflációs számok alapján a piac már szinte száz százalékos valószínűséget adott annak, hogy a jegybank hétfőn ismét emeli alapkamatát.
Többen is felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a forint tartós erősödését számos kockázati és bizonytalansági tényező teszi kétségessé. A magyar gazdasági mutatók a leggyengébbek közé tartoznak Európában. A GDP-arányos költségvetési deficit 5,5 százalék volt 2007-ben, a legnagyobb a 27 tagú Európai Unióban, az 1,3 százalékos GDP növekedési ütem pedig a legalacsonyabb. A kormánynak ezért be kell tartania az EU-nak a költségvetés kordában tartására tett ígéretét, mégpedig a nemzetközi befektetői körök által "kiszámíthatatlannak" tekintett belpolitikai erőviszonyok közepette, ráadásul a szociális kiadások növelésére igencsak csábító 2010-es választások közeledtével.
Nem lehet örökösnek tekinteni a forint erősödésének jelenleg kedvező külső tényezők fennmaradását sem. A nemzetközi befektetői körök fejlődő piacokkal szemben táplált erős kockázatvállalási hajlandósága bármikor elillanhat - figyelmeztetnek a borúlátóbb elemzők.
