Január elseje számos változást hozott: emelkedett a minimálbér és a nyugdíj, megváltoztak az adózási és illetékfizetési szabályok, módosultak a személyszállítási és postai tarifák. Átalakult a fogyatékkal élők támogatásának rendszere, új hatóságok alakultak, új törvény vonatkozik a lakásszövetkezetekre.
A minimálbér négyezer forinttal, az átlagjövedelem hat százalékkal nő
A minimálbér, amely 2004-re háromezer forinttal 53 ezer forintra emelkedett, január elsejétől négyezer forinttal 57 ezer forintra nőtt. Ez 7,5 százalékos emelkedés, ennél kisebb mértékű, átlagosan hat százalékos béremelésről állapodtak meg november elején az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek. Ez a 4,5 százalékos tervezett inflációt és az szja két százalékpontos csökkenését figyelembe véve 1,5-3,5 százalékos reálbéremelést jelenthet. Jövőre 57 ezer forint lesz a minimálbér. A minimálbér emelésével párhuzamosan az üdülési csekk adómentesen adható értékhatára is 57 000 forintra emelkedik 53 000 forintról. Szintén a minimálbér változása miatt módosul a diákhitelek törlesztőrészlete a diploma megszerzését követő időszakban: ez havi 3180 forintról 3420 forintra emelkedik.
Közalkalmazotti bérezés
December 14-én aláírták a közszféra jövő évi keresetemeléséről szóló megállapodást. Az ágazatban a versenyszférához hasonló 6 százalékos bruttó keresetemelés lesz, ami az szja változását is számítva 3,5-3,7 százalékos reálbérjavulást biztosít. A közalkalmazottak bére január elsejétől 7,5 százalékkal emelkedett, ősszel további 4,5 százalékkal nő. A közalkalmazotti szférában is lehetővé válik, hogy állami készfizető kezességgel vegyenek fel hitelt lakásvásárlásnál. A köztisztviselői illetményalap a költségvetési törvényben foglaltak szerint 33 ezer forintról 35 ezer forintra emelkedett.
Nyugdíj
A nyugellátások átlagosan 6,3 százalékkal növekednek. Az idén nyugdíjba vonulók számára az öregségi nyugdíjminimum összege kerekítve 24 700 forint lesz, ami 1500 forinttal több az ideinél. A nyugdíjemeléssel azonos mértékben emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások is, az egyösszegűek meghatározott, a differenciált összegűek százalékos mértékben. A januári nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat már emelt összegben fizetik ki. Folytatódik a 13. havi nyugdíj bevezetése, amelynek 75 százalékát fizetik ki két részletben, májusban és novemberben. Az 53., 54. és 55. heti nyugdíj kifizetésével átlagosan 46 ezer forinttal kap többet egy nyugdíjas.
Családi pótlék
A családi pótlék összege átlagosan 4,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Szintén január elsejével változott a lakásfenntartási támogatás rendszere, melyet a szociális törvények módosításával fogadott el az Országgyűlés. A jelenlegi 200 ezerről 400 ezer forintra emelkedik a lakhatást már veszélyeztető közüzemi díjhátralék határa, és 24 hónapról 60 hónapra növekszik a hátralék törlesztésének ideje.
Változó adó- és adóbevallási szabályok
A 2005-ös adótörvények elsősorban a személyi jövedelemadózás (szja) szabályait módosítják az adóterhek nagyjából két százalékpontos csökkentésével. A három adósáv kettőre csökken a középső, 26 százalékos kulcs megszüntetésével. A jövedelmek évi másfélmillió forintig 18 százalékkal adóznak, az afölötti rész adókulcsa változatlanul 38 százalék lesz. A forrásadó mértéke 20-ról 25 százalékra nő, és változnak az adókedvezményekkel kapcsolatos szabályok is. A 2004-es adóévre vonatkozó szja-bevallási szabályok is módosultak, ezekkel a változásokkal az adózók ez év elején találkoznak először. Az eddigi munkáltatói adószámítás és az adózói önbevallás kiegészül egy harmadik adózási móddal, az adóhatósági adómegállapítással. Változik az adóbevallás postára adásának és a befizetett adótöbblet visszautalásának határideje is.
Soha nem látott áremelkedés az illetékfizetésben
Az illetékek kis mértékben, a legtöbb esetben valorizáló, vagyis értékkövető jelleggel emelkedtek. Az útlevél kiváltásának illetéke 4000 forintról 6000-re - tíz évre szóló útlevél esetén 10 000 forintra - nőtt, a személyi igazolvány, a jogosítvány és az anyakönyvi kivonat illetékterhei viszont nem emelkedtek. Az illetékmentesen vásárolható új lakások forgalmi értékhatára ugyanakkor a korábbi 30 millió forintról 15 millióra csökkent.
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelem eljárásának illetéke 10 000 forint lett. Az igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forintnyi illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlásának illetéke 5000 forintra emelkedett.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor 1890 köbcentimétert meghaladó személygépkocsi és az 500 köbcentimétert meghaladó motorkerékpár esetén minden megkezdett köbcentiméter után 20 forintra módosult az illeték. A gépjármű okmányok kiállításakor a forgalmi engedély kiadásának illetéke 6000 forint, a törzskönyv kiadásának illetéke szintén 6000 forint lett.
Nemcsak az illetékek összege, hanem egyes illetékek befizetésének módja is változott. Az illetékfizetési kötelezettséget főként csekken vagy átutalással lehet teljesíteni, az okmánybélyegek felhasználhatóságát jelentősen korlátozzák, okmányirodai felhasználásuk megszűnt.
Karszalag és betegszámla a kórházakban
Január elsejétől a fekvőbeteg ellátást végző intézményeknek betegazonosító rendszerrel kell rendelkezniük. A szaktárca úgy módosította az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabályt, hogy a "súlyosan nehezített kommunikációjú" vagy kommunikációképtelen betegeket kötelező azonosító karszalaggal ellátni, míg a többi beteg maga dönthet arról, hogy kapjon-e csuklópántot.
A kórházakban az ellátott betegek kérésére januártól adni kell úgynevezett betegszámlát. Ez tartalmazza az általuk igénybe vett ellátások költségeit, a gyógyszerek árától, az ápolási díjon át a kezelések összegéig. A több európai országban már bevett gyakorlatként működő kezdeményezés célja a jobb közérthetőség és a közpénzek felhasználásának átláthatósága.
Változott a fogorvosi ügyeleti ellátás szabályozása: a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban kötelező hatórás fogorvosi ügyeletet adni a pihenő és munkaszüneti napokon.
Változások a fogyatékkal élők támogatásában
A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek új támogatási rendszerének célja az, hogy a bértámogatásokat csak a munkabérekre lehessen kifizetni. A munkaadók normatív módon külön juthatnak hozzá az ilyen foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához. Bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését is. A rendszert 2007-ig véglegesítik.
A mozgásukban korlátozott személyek régi, kék színű igazolványainak érvényessége 2004. december 31-én lejárt. Ezért a fővárosban január elsejétől minden behajtási és parkolási kedvezmény csak az új, fényképes, mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával vehető igénybe. Az igazolványt a 218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet értelmében a gépkocsi első szélvédője mögött, teljes egészében jól látható módon kell elhelyezni.
Új hatóság az egyenlő bánásmódért és a környezetvédelemért
Január elsejétől országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzi az egyenlő bánásmód gyakorlatát. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján felálló Egyenlő Bánásmód Hatóság hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha adott esetben beigazolódik, hogy az egyenlő bánásmódot megsértették, akkor a hatóságnak lehetősége lesz ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedő pénzbírság kiszabására. A szervezetnél 17-en dolgoznak majd Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter felügyeletével, a hatóság munkáját egy hattagú tanácsadó testület is segíti.
Ugyancsak január elsején kezdte meg működését az egységes zöldhatóság. Ezzel befejeződik a környezetvédelmi intézményrendszer két éve megkezdett átszervezése. Ennek második üteme ér véget azzal, hogy a környezetvédelem, a vízügy és a természetvédelem széttagolt hatósági rendszere egységesül.
Átalakul az állami tulajdonban lévő sportingatlanok kezelésének rendszere is. Nemzeti Sportközpontok néven új, önálló szervezet üzemelteti a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményeit, a Tatai Edzőtábort, a Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelepet, a Balatonfűzfői Uszodát, a Nemzeti Sportuszodák és Létesítményeit, a Maty-éri kajak-kenu és evezősközpontot, valamint a Dunavarsányi Edzőtábort.
Tizenkét környezetvédelmi jogszabály vált hatályossá
A környezetvédelmi szabályozásban egy törvény, öt kormányrendelet és hat miniszteri rendelet, illetve szabálymódosítás vált hatályossá január elsejétől. Módosult a termékdíjakról szóló törvény és az azzal kapcsolatos kormányrendelet. Ennek alapján a hulladékgazdálkodási jogszabály kiterjed az elektromos és elektronikus termékekre, a visszaváltható üvegek pedig a jelenleginél nagyobb arányban jelenhetnek meg a piacon.
A termékdíj-törvénnyel összefüggő kormányrendelet-módosítás révén január elsején megjelent az italcsomagolásokra és reklámszatyrokra kivetett darabalapú termékdíj. A szabályozásban szereplő díjtételek várhatóan ösztönzik az italospalackok és dobozok újratöltését, valamint a műanyag zacskók használatának minimalizálását. A palack és dobozos termékek kibocsátói 2004-hez képest 2005-ben nem forgalmazhatnak kevesebb eldobható terméket.
Kormányrendelet-módosítással igazságosabbá válik januártól a víz- és csatornadíj-fizetés eddigi gyakorlata. Kéttényezős elszámolási rendszert vezetnek be az állami tulajdonú öt víziközmű-szolgáltató társaság 355 településen. Az önkormányzati tulajdonú cégek nagy részénél egyébként már eddig is működött a kéttényezős elszámolási rendszer.
Az állami tulajdonú szolgáltatók területén élő egymillió lakos számára január elsején a telefonszámlázási-rendszerhez hasonló elszámolási struktúra valósul meg, amely lehetővé teszi azt, hogy az idényfogyasztók arányosan vegyék ki részüket a vízközművek fenntartási költségeiből. A szennyvízszállítás díjazása is igazságosabbá válik, egységesül a szippantással és a csatornahálózaton keresztül elszállított szennyvíz díja.
A háztartási szilárd hulladékot januártól nem csak a 120 literes kukák alapján számolják el, hanem lehetőség nyílik 60 literes kukák után is fizetni. Ezzel főként a kevés szemetet kidobó nyugdíjasok számára válik igazságosabbá a rendszer.
Miniszteri rendelet jelent meg január elsejei hatállyal a zajtérképekre vonatkozóan. A jogszabály a szennyezettség mértékét bemutató részletes digitális térképek készítéséhez alkalmazott számítási és vizsgálati módszereket ismerteti. Az EU az önkormányzatok számára legkésőbb 2012-ig előírja zajtérképek elkészítését.
A postai szolgáltatások is emelkednek
A hatósági árkörbe tartozó postai szolgáltatások (így a levél és csomagposta szolgáltatások) díjai januárban nem változnak. A nem hatósági árkörbe tartozó postai szolgáltatások, így például a nemzetközi postai szolgáltatások díja átlagosan 4,5 százalékkal emelkedett. A hatósági áras postai szolgáltatások áráról a pénzügyi és az informatikai tárca dönt.
Lakáshiteleknél is kötelesek feltüntetni a hiteldíj-mutatót
A kormány december 1-jei döntése szerint mind a forintban, mind a devizában felvett lakáshiteleknél kötelező feltüntetni a teljeshiteldíj-mutatót (THM). A kormánydöntés értelmében a THM tartalmazza a lakás értékbecslésének és a helyszíni szemlének a költségét is. A devizában felvett hiteleknél költségtényező például a vételi és az eladási árfolyam különbsége, ezért ezt is magába foglalja a devizakamatnál közlendő THM.
Törvény a lakásszövetkezetnek
Az Országgyűlés november közepén fogadta el a lakásszövetkezeti törvényt. A jogszabály január elsején lép hatályba, bár egyéves türelmi időt hagy az alapszabályok törvény által előírt módosítására. A törvény csaknem 1300 lakásszövetkezet és az általa kezelt mintegy háromszázezer lakás, valamint garázsszövetkezetek, üdülő- és nyugdíjasházi szövetkezetek működésének feltételeit módosítja.
Változik a szabálysértési törvény
Módosították a szabálysértési törvény rendzavarásra vonatkozó részét. Ennek értelmében a rendzavarás akár 150 000 forintos pénzbírsággal vagy elzárással szankcionálható. Erről a bíróság dönt, a helyszínen eljáró rendőr csak a feljelentést teszi meg. A 150 000 forintos pénzbírság a büntetési tétel felső határa, míg az elzárás időtartama egy és hatvan nap között változhat.
