Újabb ország nyitja meg a munkaerő-piacát az EU-ban

 Finnország azt fontolgatja, hogy megnyitja munkaerő-piacát az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok munkavállalói előtt, s nem hosszabbítja meg az eddig érvényben lévő korlátozást - olvasható az Eurobserver.com internetes oldalon. A hírről beszámoló finn közszolgálati rádió, az Yle Radio Suomi szerint a finn kormány valószínűleg nem fogja további három évvel meghosszabbítani a két éve érvényben lévő átmeneti munkaerő-piaci korlátozást. A rádió szerint az elképzelést a finn miniszterelnök, és a munkaügyi miniszter is támogatja.

2005.11.11. 07:19 |

 Finnország azt fontolgatja, hogy megnyitja munkaerő-piacát az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok munkavállalói előtt, s nem hosszabbítja meg az eddig érvényben lévő korlátozást - olvasható az Eurobserver.com internetes oldalon.

 A hírről beszámoló finn közszolgálati rádió, az Yle Radio Suomi szerint a finn kormány valószínűleg nem fogja további három évvel meghosszabbítani a két éve érvényben lévő átmeneti munkaerő-piaci korlátozást. A rádió szerint az elképzelést a finn miniszterelnök, és a munkaügyi miniszter is támogatja.

 A finn kormány egyik fő érve, hogy 2006 második felében Finnország adja az Európai Unió soros elnökségét, s a korlátozás nem összeegyeztethető az EU egyik alapelvével, a munkaerő szabad áramlásával.

 A finn lépés remélhetőleg követőkre talál a többi régi tagországban is, Spanyolország már korábban jelezte, hogy esetleg feloldja a korlátozást.

 Eddig csak Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg teljesen munkaerő-piacát az EU-hoz tavaly 2004 májusban csatlakozott kelet-európai országok előtt. A többiek két éves korlátozást rendeltek el, s jövő májusban döntik el, hogy meghosszabbítják, vagy megszüntetik a korlátozást. Németország és Ausztria már jelezte, hogy további három évre meghosszabbítja a korlátozást.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.