-
A száműzetés öröksége
Az Olvasóterem a Központi Könyvtár zárva tartása alatt is látogatható, és hétfőtől nem csak a könyvekért, folyóiratokért, hanem a Brazil Nagykövetség fotókiállításáért is érdemes felkeresni a Bartók Béla téren. A Száműzetés öröksége című tárlat olyan a II. világháború alatt Brazíliába menekült európaiakat mutat be, akik kiemelkedőt alkottak Brazíliában a művészetek vagy a tudomány területén.
2024.07.17. -
Csicsergő a Felsővárosban
A 0–3 éves korosztálynak szól a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Csicsergő foglalkozása, amely minden hónap harmadik szerdáján hívja a családokat zenés, játékos tornára a Felsővárosi Közösségi Házba. A foglalkozások ára 1200 forint, az alkalmakra előzetesen regisztrálni kell.
2024.07.17. -
Kertlátogatás csütörtökön
„Nagy örömünkre szolgál, hogy saját magunk által termesztett, egészséges élelmiszer kerülhet az asztalunkra. Gyermekeink láthatják az egész folyamatot, ahogy a magból zöldség, gyümölcs terem.” – vallják a Tündök – Családi kisgazdaság megálmodói, akik július 18-án, csütörtökön kinyitják a kertkaput az érdeklődők előtt.
2024.07.16. -
Sóstó fölött az ég
A kánikulában is érdemes egy sétát tenni a Sóstó Természetvédelmi Területen, ahol a víz közelsége és a fák is enyhülést adnak a forró nyári napokon. Emellett hirdetnek szervezett túrákat és zajlanak a Vadvasárnapok is.
2024.07.16.
Újra utat mutat a Nap kapuja a Palotavárosban a Királyok parkjában
![Újra utat mutat a Nap kapuja a Palotavárosban a Királyok parkjában](/_upload/images/news/68606/akiraly11.jpg)
A Palotavárosban található Királyok parkja közkedvelt pihenőhely Székesfehérvár lakói számára. A parkot az 1980-as évek derekán hozták létre azzal a céllal, hogy a Palotavárosi tavak melletti zöldterületen nemcsak nagy szabad tér, hanem a városban eltemetett királyok életnagyságú, fából faragott szobrai is helyet kapjanak. A Géza fejedelem, Szent István király, II. Géza, IV. István, II. Béla, III. Béla és Könyves Kálmán szobraihoz vezető úton egy Díszkapu és egy jurta is színesítette a képet akkoriban. A történelmi szimbólumokkal ellátott kaput a Fejér Megyei Művelődési Központ népművészeti csoportjának fafaragói hozták létre Cs. Kiss Ernő népi iparművész tervei alapján.
![Így avatták újra a Királyok parkjának díszkapuját](/_upload/images/medialibrary/68605/akiraly03.jpg)
A kapunak több neve is van: eredetileg Díszkapunak nevezték el, emlegetik a Nap kapujaként is, de Berta József, a park egyik megálmodójának szakmai beszámolójából kiderült, a legjobban a Magyar-kapu név illik az alkotásra. A kapu története 1986-os felállítása után néhány évtizeddel szomorú, majd váratlan fordulatot vett: a hosszú évek nem kímélték, állapota életveszélyessé vált, és elbontásra került. Néhány évvel ezelőtt Viza Attila palotavárosi önkormányzati képviselő egy raktárban találta meg a Díszkapu darabjait:
„Ennek a kapunak a története több mint harmincéves. Az élete során, a gondolat megfogantatásától a megszületéséig, a ráruházott feladatától a sorsáig sok mindent megélt. Története sok mozaikból, sok emberi történetből áll. Ezekből a mozaikokból kapjuk meg azt a teljes képet, ami lefesti nekünk azt az alkotóközösséget, amely kutatással, megfeszített és kitartó munkával létrehozta, megőrizte és továbbadta a jelen és a jövő nemzedékek részére múltunk egy fontos darabját.” – foglalta össze ünnepi beszédében a kapu jelentőségét a képviselő. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a Díszkapu felújításának áldozatos munkájában.
Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kedves emlékeket őriz a parkról. Beszédében felidézte, hogy családjával rendszeresen járnak a parkba, ahol mindig mosolygós arcokat, boldog embereket látni. Reményét fejezte ki, hogy a Palotavárosi tavaknál történt fejlesztések még több programot és kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a környéken lakóknak. Az avatót Kovács Gábor előadásában a Nemzet dala, majd a szobrok közötti séta zárta.