Ünnepség a 150 éves Székesfehérvári Ügyvédi Kamara tiszteletére

A Városháza Dísztermében tartott ünnepségen a Himnusz elhangzását követően dr. Szabó Kálmán, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara titkára köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt többek között dr. Cser-Palkovics András székesfehérvári és Porga Gyula veszprémi polgármester, valamint dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, a Dr. Mikó Péter Alapítvány képviseletében pedig dr. Mikóné Verger Mária ügyvéd és dr. Mikó Ádám közjegyző. Ugyancsak részt vett az ünnepségen Szabó Vendel vármegyei rendőrfőkapitány. 

A fiatal, tehetséges testvérpár, Balogh Ádám és Máté zongorajátéka után dr. Neukum Flórián, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnöke az 1874. évi XXXIV. törvénycikket idézve kezdte ünnepi beszédét. Ez volt ugyanis az a jogszabály, amely megteremtette az ügyvédtársadalom működésének modern kereteit. A jogszabály indokolásának a gondolatai a mai napig aktuálisak és kiemelik a kamara 150 éves fennállásának jelentőségét.

„Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb közege az ügyvéd. (…) Már a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslat indokolásában ki van fejtve azon lényeges különbség; mely az ügyvéd és bíró a közjegyző hivatása között létezik, és a melynél fogva e három közeg teendői egy kézben nem központosíthatók; mindegyik csak úgy bírván hivatásának teljesen megfelelni, ha hatásköre elkülönítve és önállóvá van téve. (…) A három közeg közül az ügyvédnek hivatása: a jog védelme. Ő felderíti a kétes jogviszony tényi és jogi körülményeit, és ez által megkönnyíti a bírónak az igazságos ítélethozatalt. Ő ellenőrzi a bíróságokat és hatóságokat, nehogy eljárásuk netán tévedéseik által a polgárok jogait sértse. Az ügyvédi hivatás ezen fontossága szükségessé teszi, hogy részére a törvénykezési szervezetben oly állás biztosíttassék, mely hivatásának teljes betöltését reá nézve lehetségessé tegye.”

Dr. Neukum Flórián felidézte, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának kezdetei Magyarországon a kora középkorig nyúlnak vissza, a hivatásrend előképei már a XI. században fellelhetőek. Az első magyar ügyvédi rendtartásnak az I. Lipót által 1694. októberében kiadott Statutum Per Advocatus Causarum, sen Procuratores Regni Observandum pátens tekinthető, mely részletesen szabályozta az ügyvédi tevékenységet.

„Napra pontosan 150 évvel ezelőtt, 1875. február 18-án jött létre Székesfehérváron a székesfehérvári és veszprémi ügyvédi kamara. Az alapító ülés ezen falak között történt, ez a tény is emeli a mai közgyűlésünk ünnepi hangulatát. A kamara első elnöke Szűts Sándor székesfehérvári ügyvéd, első titkára pedig Pálffy Károly székesfehérvári ügyvéd lett. Mit is ünneplünk tehát ma? Ünnepeljük 150 éves múltunkat, azt a 150 évet, amely kisebb-nagyobb kihagyások mellett a kamarai rendszer létrehozásával és fenntartásával lehetővé tette, hogy a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú hivatásunkat az 1874. évi törvénycikk szellemiségében önállóan és függetlenül láthassuk el.” – összegzett dr. Neukum Flórián.
Az igazságszolgáltatást a laikusok részére elsődlegesen a bíróság testesíti meg, ám az ügyvéd függetlensége nélkül az igazságszolgáltatás nem működhet. „Azt ünnepeljük tehát ma, hogy az ügyvédi függetlenség lehetővé teszi az önálló hatalmi ág, az igazságszolgáltatás független működését.” – fogalmazott a kamara elnöke, aki a jövő kihívásaival kapcsolatban beszélt a mesterséges intelligencia beláthatatlan hatásairól, de arról is, hogy optimizmussal tekint a jövőbe, mert a kamara az elmúlt 150 évben a mainál jóval nehezebb helyzetben is megállta a helyét, másrészt szerencsére van elegendő utánpótlása a karnak, és az ügyvédi hivatás továbbra is vonzó a fiatalok számára.

Varga Attila, a Veszprémi Ügyvédi Kamara elnöke is köszöntötte a megjelenteket, s humorral fűszerezve idézte fel a kamara történetét, majd dr. Cser-Palkovics András szólt az ünneplőkhöz. Kiemelte, amikor a 150 évet ünnepeljük, a múltba nézünk, de a közösséget a jelenben szolgáló ügyvédeket is ünnepeljük, és közben azokra is gondolunk, akik már nem lehetnek velünk, ám hitünk szerint mégiscsak itt vannak közöttünk. Külön megköszönte a kamara elnökének, hogy a közösség nem felejtette el a szép évfordulót. „Ezek nélkül a 150 évek nélkül a város ezer éve sem létezhetne, és maguk a városok sem.” – jelentette ki Székesfehérvár polgármestere, aki megköszönte Porga Gyulának, hogy eljött a rendezvényre, mert így lehet igazán szimbolikussá tenni a közös alapítás közös, közösségi ünnepét. „Ha körbenézünk, a falakon az Aranybulla 1. cikkelye olvasható, a maga korában kifejezetten modernnek számító jogi elemekkel. Legyünk büszkék a magunk jogtörténetére, és próbáljuk azt nemes módon gyarapítani!” – zárta beszédét dr. Cser-Palkovics András, aki a jubileumi évforduló alkalmából Emléklapot adott át a Székesfehérvári Ügyvédi Kamarának.

Az ünnepség záró részében dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke vitte időutazásra a megjelenteket, majd arról szólt, hogy a már említett, 1874-es törvény megteremtette a mai kamara szabályrendszerét, később pedig mintáját képezte a rendszerváltást követően megalkotott ügyvédi törvényeknek. „A 150 éves történelem igazolta az eredeti szabályozás létjogosultságát, mert még a náci vészkorszakban és a kommunista dikratúra idején sem szüntette meg a hatalom a kötelező tagságon alapuló kamarai működést, jóllehet, önállóságát jelentősen csorbította.” – hívta fel a figyelmet a MÜK elnöke. Havasi Dezső kijelentette, habár időnként felvetődik a kérdés, szükség van-e a vármegyei kamarai struktúrára, vagy elegendő lenne egy országos kamara is, meggyőződése szerint a tagsággal és a helyi igazságszolgáltatással való közvetlen kapcsolat, hatékonyság érdekében szükség van a most működő kamarai munkaszervezetekre. 

Az ünnepség az Európai Unió Himnuszával, az Örömódával zárult, majd a résztvevők immár kötetlen formában nosztalgiázhattak és vitathatták meg a hivatást érintő kihívásokat.