Összefogást kezdeményezett a város úthálózatának javításáért Székesfehérvár polgármestere dr. Cser-Palkovics András és meghirdette a Saára Gyula programot. A létrejövő városi útalapból először a most kezdődő csatornázásban érintett nagy gyűjtőutak teljes felújítását végezteti el az önkormányzat. A program névadója Saára Gyula a város egykori polgármestere, akinek köszönhetően a századelőn nagyszabású infrastruktúra fejlesztés kezdődött Fehérváron.
Sajnos tudjuk, hogy a város útjai nem igazán jó minőségűek, közlekedjünk ezeken autóval vagy biciklivel egyaránt – emelte ki a programot ismertető sajtótájékoztatón a város polgármestere. A Nekem Fehérvár programban az úthálózat felújítása is hangsúlyos szerepet kapott. Kiemelte, hogy elindult a csatornázás és ez a munka az úthálózat problémáit újra felszínre hozza. A szennyvízhálózat megépítésére vonatkozó pályázat ugyanis nem finanszírozza az utak felújítását, csak a sávos helyreállítást, mellyel hónapokon belül nagyon rossz állapotba kerülne a csatornázott utca burkolata.
Várospolitikai programunk mentén, egy olyan programot hirdetünk meg, melyet Saára Gyula székesfehérvári polgármesterről neveztünk el. Ennek lényege, hogy a közműfejlesztés útfelújítással kell, hogy együttjárjon. Az idei év végén és a jövő év elején a nagyobb gyűjtőutak felújítását tervezi az önkormányzat. Ezen utaknak nem csak a burkolatát, hanem a teljes szerkezetét is fel kell újítani. A felújítandó utak közül a város polgármestere példaként említette a Mártírok útját, a Fiskális utat, ahol a csapadékvíz elvezetés is probléma, de ugyanilyen a Budai út egy része és a Béla út is.
A programot úgy hirdeti meg a város önkormányzata, hogy az útfelújítás ne növelje a hitelállományt, ahogy ez történt néhány évvel ezelőtt. „Meggyőződésünk szerint nem ez a járható út.” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András. Elhangzott, hogy nagyon sok felújítandó út esetében a tervezés sem történt meg, melyet most kell pótolnia a városnak.
Lázas munka folyik, hogyan talál forrást az utak felújítására a város és várhatóan a következő hét közepén azokat a forrásokat is megjelölik, amik biztosítják e program fedezetét. „Egyszerre érhetnénk el két dolgot: felújítjuk a város útjait és nem növeljük tovább a város hitelállományát.” – mondta.
Saára Gyula
|
Saára Gyula 1856-ban Székesfehérváron született. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Az ügyvédi irodának köszönhetően lett a közgyűlés virilis tagja, vagyis a legtöbb adót fizetők közé tartozott. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedő pontja az 1907-es időközi országgyűlési választáshoz kötődik. A választást Zichy Jenő elhalálozásával megüresedett városi mandátum betöltése tette szükségessé, a választást egyhangú szavazással megnyerte.
Saára közéleti pályafutása a Palotavárosi Olvasókörben kezdődött. Az egyesület a Függetlenségi Párthoz tartozó polgárok gyűjtőhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét később hosszabb ideig betöltötte. Az Országos 48-as Függetlenségi Párt már az 1870-es években felismerte a civil társadalom politikai szervező erejét és programjává tette az egyesületi életen keresztül kifejtett politikai tevékenység megindítását. A Székesfehérvári Függetlenségi Kör 1882-ben alakult, városirányító szerephez azonban csak Saára polgármesterré választásával jutott. A Függetlenségi Párt helyi vezetőit Holly Géza, Krausz Zsigmond és Csöppentzky Mihály ügyvédek alkották, akik közgyűlési tagságuk révén Saára polgármesterré választásában is döntő szerepet játszottak.
A városért való tenni akarását bizonyítja, hogy polgármesterré történő választását követően feladta nagy jövedelmű ügyvédi irodáját is. A város későbbi polgármesterének Csitáry G. Emilnek az emlékirataiból tudjuk, hogy a jövedelmező irodát támogatói hamarosan tönkretették.
Városvezetőként mindenekelőtt a város szétzilált anyagi helyzetének rendezésére törekedett. Városi szabályrendeletekkel és községi pótadó kivetésével sikerült a pénzügyi helyzetet stabilizálnia, illetve elképzeléseinek anyagi hátterét megteremtenie. Elsőként említem, hogy a városháza átalakításának, illetve építésének évtizedek óta húzódó vitájának véget vetett. A városi hivatalok elhelyezésére 1912-ben megvásárolta a Zichy-, Bierbauer- és Obermayer-házakat. A városháza átalakítására – amelynek fedezetét az ekkor bevezetett ingatlan átírási illeték szolgálta – csak 1936-1937-ben került sor. Tovább bővült az iskolahálózat, ekkor építették az Iparostanonc iskolát, a Deák Ferenc utcai elemi iskolát, bővítették a város szociális intézményeit, ekkor készült el az új Árvaház és Aggintézet. Elhúzódó tervezést követően sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elődje által megkezdett városi közműfejlesztéseket, 1913-ban elkészült a vízvezeték hálózat, majd a város utcaszabályozásával párhuzamosan az utcák aszfalt- és kerámia burkolása, ezen munkák többek között érintették a József utcát, a Deák Ferenc utcát, a Jókai utcát, a Nagy Sándor utcát (ma Ady Endre utca), a Berényi utat, a Budai utat, a Kégl György utcát, az Õsz és a Kígyó utcákat, stb. a munkálatok tehát több városrészt is érintettek.
Az, hogy elképzeléseit csak részben sikerült megvalósítania, részben annak tudható be, hogy legfőbb támogatói már néhány év múltával ellene fordultak, másrészt az I. világháború az anyagi erőforrások többségét felemésztette.
A polgármesteri tisztségről 1918. november 18-án mondott le, ezen a közgyűlésen köszönt le Fejér megye és Székesfehérvár város főispánja gróf Károlyi József is. Ezzel a személyi váltással a polgári forradalom helyi vezető testülete a nemzeti tanács átvette a város politikai irányítását. Nyugalomba kényszerítése tehát az 1918-as rendszerváltozás következménye volt.
A hosszasan betegeskedő nyugalmazott polgármester 1922. április 13-án hunyt el. Haláláról Zavaros Aladár polgármester így emlékezett: „élete egy állandó áldozat volt a város javára. Áldozatul hozta vagyonát, nyugalmát és ami a legnagyobb volt egészségét is”.
|
