Utolsó szakaszához érkezett a SAPARD -felhasználtuk a támogatásokat

 Magyarország felhasználta az összes rendelkezésére álló SAPARD-forrást. Az unió vidékfejlesztési és agrártámogatásokra létrehozott előcsatlakozási alapjára áprilisig lehetett pályázni, mostantól a szerződéskötések zajlanak és a végrehajtás. A SAPARD helyét az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program veszi át.

2004.05.13. 11:17 |

 Magyarország felhasználta az összes rendelkezésére álló SAPARD-forrást. Az unió vidékfejlesztési és agrártámogatásokra létrehozott előcsatlakozási alapjára áprilisig lehetett pályázni, mostantól a szerződéskötések zajlanak és a végrehajtás. A SAPARD helyét az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program veszi át.

 Gyakorlatilag lezárult a májusban csatlakozott tíz ország uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkóztató programja, a SAPARD. Az uniós előcsatlakozási alap teljes programja valójában 2006-ban ér véget, de mivel érvényes az n+2 szabály, így akkor majd csak a most megkötött szerződések végrehajtása fejeződik be. SAPARD-pénzekre április 30-ig pályázhattak idén a gazdák, jelenleg a szerződéskötés folyik, amellyel a tervek szerint augusztusra végeznek.

 Magyarországnak sikerült felhasználnia a teljes 52 milliárd forintos SAPARD-keretet. Azokat a pályázatokat, amelyeket jónak tartanak, de a SAPARD-program támogatási keretének terhére már nem tudnak kifizetni, az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program támogatási keretéből finanszírozzák.

 Április végéig a SAPARD-program keretében több mint 8 600 pályázat érkezett, ebből mintegy 5 600 pályázat adatait dolgozták fel. A pályázatok támogatási igénye összesen csaknem 130 milliárd forint, projektértéke pedig meghaladja a 264 milliárd forintot.

 Az operatív program veszi át a SAPARD helyét

 A 2004-es pályázatokra mintegy négyezer beadvány érkezett még SAPARD-támogatásra, amelyet azonban már csak az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) terhére tudnak kifizetni. A beérkezett pályázatokból 969 szerződést kötöttek meg, amelynek projektértéke meghaladja az 54 milliárd forintot. Támogatási igénye pedig több mint 25 milliárd forint.

 A SAPARD-program lezárultát követően április 30-a után, azaz Magyarország uniós taggá válása után a SAPARD-pályázat helyét az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) veszi át. Ez 2006-ig több, mint 80 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési többletfinanszírozási forrást jelent az ország számára. Így 2004 és 2006 között összesen csaknem 320 millió euró támogatást tartalmaz az AVOP.

 Az AVOP keretében többek között pályázni lehet a versenyképes alapanyag-termelés fejlesztésére, mezőgazdasági beruházások támogatására, a fiatal agrárvállalkozók tevékenységének segítésére, a szak- és továbbképzés támogatására, a halászat modernizálására, a vidéki térségek fejlesztésére, falufejlesztésre és a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésére. Az idén mintegy 25 milliárd forintos, 2005-ben 36 milliárd forintos, 2006-ban pedig 46 milliárd forintos lehet az AVOP-támogatás. A támogatásokat ugyanaz a kör veheti igénybe, mint a SAPARD-forrásokat.

A SAPARD története

 Az Európai Unió kormányfői az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon hozták nyilvánosságra az Agenda 2000 dokumentumot, amelyben arról határoztak, hogy a már meglévő Phare program mellett újabb segélyeket folyósítanak a tagjelölt országoknak. Az 1999-es berlini csúcsértekezleten végül jóváhagyták az előcsatlakozási segélyprogramokat, ezek egyike a SAPARD program, amely a tíz csatlakozó közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést segítő intézkedések közösségi támogatása a felkészülési időszakban.

 A SAPARD célja növelni a magyar agrárgazdaság versenyképességét, csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó káros környezeti hatásokat, elősegíteni a vidéki térségek adaptációs képességét, munkahelyteremtés és -megtartás, valamint a tagországok felkészítése a Strukturális Alapok fogadására.

 A tagjelölteknek készíteniük kellett egy hét évre szóló országos mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-tervet (2000-2006), amelyben az EU közös agrárpolitikájának célkitűzéseit kell követni. A tervben az ország megindokolja, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kér, valamint részletezi, hogy milyen szervezeteket hoz létre a segélyprogram működtetésére.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.