-
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16.
Valószínűleg maradhat a helyi iparűzési adó - még az idén dönt az EB
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót. A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
2007.06.29. 08:14 |
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót.
A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány)
A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány)