-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Valószínűleg maradhat a helyi iparűzési adó - még az idén dönt az EB
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót. A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
2007.06.29. 08:14 |
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót.
A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány)
A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány)