Május 1-jétől az unió területén belül a magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak, megszűnik a vám az uniós termékekre, szabadabban vállalhatunk munkát, valamint a magyar vállalatok indulhatnak más tagállamok közbeszerzésein.
A négy szabadság elve alapján a személyek, a szolgáltatások, a tőke és az áruk szabad mozgása immár a tíz országra is kiterjed, igaz, egyelőre néhány korlátozással, például a munkaerőpiacon. Az élet más területein azonban sokkal szabadabban mozoghatnak a magyar állampolgárok az unióban.
Szabadabb bankügyletek
"Az európai uniós csatlakozást követően a magyar állampolgárok a 25 tagú Európai Unió bármely tagállamában kezdeményezhetnek bármilyen banki ügyletet" - közölte dr. Istvánovics Éva, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Ez a számlanyitástól a betételhelyezésen át egészen a hitelfolyósításig kiterjedhet, természetesen csak abban az esetben, ha az ügyfél megfelel a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatának (így például hiteligény esetén a bank hitelképesnek tartja őt).
Az uniós csatlakozással együtt járó piacnyitás hatására várhatóan olyan pénzintézetek szolgáltatásaihoz is hozzáférhetünk - az EU-ban alkalmazott feltételek szerint -, amelyek eddig nem jelentek meg a magyar piacon. Ez lehetőséget teremthet a túl magas kamatú, forintalapú, magyarországi folyósítású hitelek (például az áruvásárlási hitel) kiváltására más EU-s tagállamban működő pénzintézet euróalapú, így alacsony kamatozású hitelére.
Azok a pénzintézetek, amelyek már hazánkban is nyújtanak szolgáltatásokat, bizonyos hiteleket várhatóan csak magyarországi leányvállalatukon keresztül folyósítanak majd. Így például az Erste Bank ausztriai központj arról tájékoztat, hogy Magyarországon lévő ingatlan vásárlásához csak az Erste Bank Hungary Rt. jelzáloghitel-konstrukciók vehetők igénybe, más típusú hitelek minden uniós és nem uniós tagállam polgára számára azonos feltételekkel, megfelelő biztosítékok megléte esetén igényelhetők az ausztriai bankfiókokban.
Személyivel az unióba
Május 1-től a régi és az új személyi igazolvánnyal is utazhatunk az uniós tagállamokba. A csatlakozás napjától a 14 éven felüli magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak az uniós tagállamokba és még néhány országba, valamint a közúti határátkelőknél és a repülőtereken könnyített ellenőrzésen kell csak átesniük. Ugyancsak személyi igazolvánnyal léphetnek a Magyar Köztársaság területére azon uniós tagállamok állampolgárai, ahol létezik ez a típusú azonosító személyi okmány. Azonban a kezdeti időszakban célszerű lesz az útlevelet is magunkkal vinni, a kellemetlenségek elkerülése végett.
Az uniós belső határokon, amelyekhez május 1-jétől Magyarország osztrák, szlovák és szlovén határszakaszai is tartoznak, megszűnik az áruellenőrzés, és a személyforgalom kontrollját a kedvezményezett állampolgárok esetében könnyített rendszerű ellenőrzés váltja fel. Ez azt jelenti, hogy az utasokat csak egyszer állítják meg, és egyszer kérik el úti okmányaikat. Csak azon a néhány határátkelőn marad meg a jelenlegi rendszer, ahol az átalakítás biztonsági kockázattal vagy nagy anyagi ráfordítással járna, valamint ahol kicsi a határforgalom.
A repülőtereken a csatlakozás napjától a magyar állampolgároknak az uniós ellenőrzés sávjába kell állniuk, és repüléskor is használható a személyi igazolvány a tagállamokban.
A vásárlás országában fizetünk áfát
Május elsejétől több ponton változnak az általános forgalmi adó szabályai is. Az Európai Unióban érvényes, a hozzáadott érték alapú forgalmi adó rendszerének általános szabályait összefoglaló irányelv május elsejét követően érinti a hazai áfaszabályozást is.
A szabályozás értelmében megszűnik az uniós tagállamokban történő vásárlás esetén az áfa - legtöbbször a határon történő - visszaigénylésének lehetősége.
A természetes személyeknek május elsejétől alapesetben a termék vásárlási helye szerinti adómértéket kell megfizetniük (az áfakulcsok mértéke az egyes uniós tagállamokban jelentősen eltér). Ennek az adónak a megfizetését követően a megvásárolt terméket az unió bármely tagállamából bármely tagállamába további adó- és vámteher nélkül lehet szállítani.
A nem uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemre (az exportra és az importra egyaránt), valamint az utasforgalomra a jelenlegi szabályok lényegében változatlan formában maradnak fenn. Így változatlanul adómentesen lehet nem helyben fogyasztásra szánt árut vásárolni a repülőtéri vámmentes üzletekben annak az uniós állampolgárnak, aki beszállókártyával igazolja, hogy az EU területén kívülre kíván utazni.
Erősebb fogyasztóvédelem
Magyarország a fogyasztóvédelem szabályozási intézményrendszerében felzárkózott az uniós követelményekhez. A fogyasztóvédelmi törvény márciusi módosítása után a hazai szabályozásban hangsúlyosan szerepel a termékbiztonság kérdése. A forgalmazó például köteles jelezni a piacfelügyeleti szervezetnek, ha nem biztonságos árut észlel. A fogyasztók tájékoztatásában kiemelt szerepet játszik a címkézésen lévő információ, az új szabályozás szerint az Európai Gazdasági Térségből származó áruknál nem kell feltüntetni a származási helyet, de ettől el lehet térni abban az esetben, ha marketing- vagy egyéb szempontok indokolják. Harmadik országból - tehát EU-n kívülről - származó áruk esetén fel kell tüntetni a származási helyet. Élelmiszereknél fontos az egyértelmű információk feltüntetése, és a címkén szereplő tájékoztató nem lehet félreérthető.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a Gazdasági Minisztérium megkötötte a békéltető testületek működtetésére vonatkozó ez évi támogatási szerződést. A jövőben nem kell eljárási díjat fizetni a békéltető testületekhez forduló fogyasztónak. A fogyasztóvédelmi törvény szabályozza azt is, hogy a testület határozatát, ajánlását a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek nyilvánosságra kell hozniuk.
Nem fizetünk vámot uniós termékre
A május elsejétől hazánkban is érvényes közösségi vámrendszer sok újdonságot nem jelent a gazdálkodók számára - mivel az elmúlt években fokozatosan beépítették a hazai vámszabályozásba az uniós előírásokat -, ám a vámeljárások, főként a nagyszámú és gyakran változó jogszabály miatt, az eddiginél bonyolultabbá válnak.
Jelentős újdonságot elsősorban a közös kereskedelempolitika bevezetése fog jelenteni. Május elsejétől így hatályukat vesztik a hazánk és a nem EU-tagállamok között érvényes megállapodások, és helyükbe az ezektől eltérő előírásokat megfogalmazó EU-s kereskedelmi vagy társulási szerződések lépnek.
Május 1-jétől új vámárunyilatkozat-kiadó informatikai rendszer működik a vámhivatalokban. Ez integrálja az uniós és a magyar nemzeti vámszabályokat tartalmazó adatbázisokat.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után Magyarországnak is alkalmaznia kell az unió piacvédő, úgynevezett dömpingellenes vámszabályait. Ilyen vámokat körülbelül 80-100 termékkel szemben léptetett életbe az unió. Az EU-ban ugyanakkor vannak időszakos vámmentesítések, amikor meghatározott termékekre az EU úgynevezett vámkontingenseket állapít meg. Tavaly az EU a csatlakozó tíz országtól 350-400 kérelmet kapott, ebből háromszázat hazánk nyújtott be. A benyújtottakból 15 kérelmet fogadott el Brüsszel, ebből 12 érkezett Magyarországról az unió központjába.
Autóbehozatal
Ha EU-tagállamból hoz be valaki autót, azt az egységes belső piac léte miatt további alakiságok (vámkezelés) nélkül teheti meg, hatósági eljárással tehát kizárólag csak a forgalomba helyeztetés kapcsán találkozik. Fizetni kell azonban regisztrációs adót.
A harmadik (tehát nem EU-tag) országban történő vásárlás esetén az államhatáron változatlanul le kell folytatni a vámeljárást, a vám mértékét illetően azonban két eset lehetséges: amennyiben a kérdéses jármű az EU-ból származik, a behozatal során alkalmazandó vámmérték nulla százalék. Az EU-n kívüli származású jármű esetében továbbra is fennáll a vámfizetési kötelezettség, kedvező változás azonban, hogy a jelenleg alkalmazott vámmérték termékcsoportonként differenciált mértékben, de átlagosan 30-40 százalékkal csökken.
Uniós munkaerő-nyilvántartás és álláskereső
Magyarország a kilenc csatlakozóval együtt bekapcsolódik az európai uniós munkaügyi adatbázisba
Májustól a tagországok még a korlátozásokkal együtt is könnyítenek a munkavállalási feltételeiken. Az újonnan csatlakozók pedig egymás között teljes piacnyitást hajtanak végre. A piacnyitással Magyarországra is érkeznek külföldi munkavállalók, de a jelenlegi mértékhez képest nem várható számuk aránytalan növekedése.
Május elsejétől lép hatályba az egységes munkaügyi nyilvántartás bevezetéséről hozott törvény is. Ezzel átláthatóbb lesz a munkaerőpiac, nő a munkavállalók jogbiztonsága, és eleget tesz az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeknek is. A külföldi munkavállalást segíti, hogy hazánk szintén májustól becsatlakozik az EU és az Európai Gazdasági Térség országainak állásajánlatait tartalmazó EURES hálózatba.
Magyarország a többi kilenc csatlakozóval együtt bekapcsolódik az európai uniós munkaügyi adatbázisba, az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) rendszerbe. Az EURES jelenleg az EU és az Európai Gazdasági Társulás 19 államának munkavállalói és munkaadói adatbázisát foglalja magában. Feladata az információnyújtás és tanácsadás a külföldön elhelyezkedni szándékozó munkavállalók számára az Európai Gazdasági Térség országaiban fellelhető munkalehetőségekről, valamint a munkavállalás és megélhetés körülményeiről, segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz.
Jogsegély a munkaerőpiacon
Az Európai Unió belső piacán az egyének és vállalkozások szembesülhetnek olyan akadályokkal, amelyek abból adódnak, hogy egy másik tagállam hatóságai a belső piaci szabályokat helytelenül alkalmazzák. Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2002-ben létrejött a SOLVIT- hálózat, mint vitarendezési mechanizmus, amely az ilyen ügyeket a bírósági út helyett más módon, a hatóságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban igyekszik megoldani. A SOLVIT rendszernek május 1-jétől Magyarország és a többi csatlakozó ország is tagjává válik.
A SOLVIT- hálózatot egyaránt igénybe vehetik magánszemélyek és vállalkozások is, a szolgáltatás ingyenes. Amennyiben a hálózat képviselője úgy ítéli meg, hogy a beérkezett panasz valóban a hálózat kompetenciájába tartozó, belső piacot korlátozó intézkedésre vonatkozik, úgy felveszi a kapcsolatot a közösségi jogot megsértő ország SOLVIT-képviselőjével.
Egységes európai egészségbiztosítási kártya
Az Európai Unióban az egészség- és szociálpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik. A nyugdíjakra érvényes legfontosabb szabály, hogy a különböző országokban eltöltött biztosítási idő összeadódik. Ha az összeadott biztosítotti évek elérik az érintett országokban alkalmazott, a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, akkor mindegyik ország az ott ledolgozott évek arányában fizeti ki a nyugdíjat.
Egészségügyi ellátást több kategória alapján vehetnek igénybe magyar állampolgárok külföldön. A külföldön tartózkodó turisták jogosultak a szükségessé váló ellátásokra, amennyiben kiutazásuk előtt beszerezték az egészségbiztosítótól az E111-es formanyomtatványt. Ebben az esetben ellátásukat az OEP megtéríti.
A külföldi kiküldetésben lévők, tanulók számára szintén a szükséges ellátásokat finanszírozza a hazai biztosító, a tervezett gyógykezelés előtt azonban engedélyt kell kérni az OEP-től. Valamennyi ellátásra igaz, hogy ha az adott ország önrészt (co-payment) ír elő, akkor az adott részt a magyar állampolgárnak is ki kell fizetnie.
Az unió döntése értelmében az eddig használt nyomtatványokat (például az E111-est) június elsejétől felváltja az Egységes európai egészségbiztosítási kártya, ennek bevezetésére azonban Magyarország - több csatlakozó országhoz hasonlóan - 2005. december 31-ig kapott haladékot.
Már nem védi a hazai vállalatokat a közbeszerzés
A 2003 végén elfogadott új közbeszerzési törvény teljes mértékben követi az európai uniós normákat. A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy 2004. február 1-jéig megszünteti a hazai vállalkozókat jelenleg megillető kedvezményeket. A törvény mind értékhatárok, mind ajánlatkérők, mind közbeszerzési tárgyak tekintetében differenciáltabb szabályozást alkalmaz a jelenleg hatályos törvényhez képest. A három közbeszerzési értékhatárrendszernek megfelelően három eljárási rendet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárokat elérő, illetve a nemzeti értékhatárok alatti (egyszerű közbeszerzési) eljárást.
Az ajánlatkérőket tekintve megkülönbözteti a "klasszikus" ajánlatkérő szervezeteket (minisztériumok, önkormányzatok, köztestületek), illetve a közszolgáltatást nyújtó szervezeteket (vízügy, energiaügy, közlekedés, távközlés). A közbeszerzés tárgyát illetően a jelenlegi árubeszerzés - szolgáltatás-megrendelés - építési beruházás hármason túl megkülönböztet építési és szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzést, illetve bizonyos szolgáltatások (például kulturális, biztonsági, szállodai szolgáltatások) körében egyszerűsített közbeszerzési eljárást tesz lehetővé.
Uniós közlöny magyarul
Az európai unió hivatalos lapja és közbeszerzési értesítője a pályázati lehetőségekről ad tájékoztatást
Ugyanígy a magyar cégek is indulhatnak más tagállamok közbeszerzési pályázatain. Ezekről és az uniós jogszabályokról az Official Journal ad tájékoztatást . Az unió közlönye májustól a csatlakozó országok nyelvein is megjelenik. Uniós jogszabályok csak akkortól kezdve tekinthető hatályosnak, ha az Official Journalban megjelentek. Az Official Journal az L és C sorozatból áll. Az L sorozat tartalmazza az Európai Unió hatályos jogszabályait, az úgynevezett elsődleges jogforrásokat, tehát az alapító szerződéseket (Treaties), a csatlakozási szerződéseket, társulási szerződéseket, valamint a másodlagos jogforrásokat.
A C sorozatba tartoznak többek között a jogszabálytervezetek (COM final dokumentumok), vélemények, intézményi információk, híranyagok, állásajánlatok hirdetései, az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ítéletei; a Számvevőszék jelentései, parlamenti kérdések és válaszok a Bizottságtól, illetve a Tanácstól, versenyfelhívások az uniós intézményekbe és az euró napi árfolyama is. Itt jelentek meg az első, magyar állampolgárok részére kiírt uniós álláshirdetések is.
Az S sorozat 1998 óta csak elektronikus formában (CD-ROM és online) jelenik meg. Az S sorozat tartalmazza valamennyi EU-tagállam közbeszerzési felhívását, EU-intézmények felhívásait, Phare, Tacis és más pályázatokat, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, valamint az EFTA felhívásait.
Magyar érdekérvényesítés az unióban
Magyarország a csatlakozást követően a döntéshozatalban is aktívan részt vehet, így a magyar képviselők az Európai Parlamentben az aktív megfigyelői státuszból teljes jogkörű képviselővé válnak. Június 13-án a jelenleg megbízott honatyák helyett a pártok által állított országos listákra voksolva a magyar állampolgárok delegálnak képviselőket az uniós parlamentbe.
A Miniszterek Tanácsában hazánk 12 szavazati jogával a közepesen erős érdekérvényesítők között lesz, szemben a legerősebbek közé tartozó Franciaországgal és Németországgal (29-29 szavazat) vagy a leggyengébb Szlovéniával és Máltával szemben (4, ill. 3 szavazat).
