2. EU

Védeni a magyar munkaerőpiacot az EU-ban

 Védené a magyar munkaerőpiacot a lengyel és szlovák munkavállalóktól Balázs Péter uniós biztos. A frissen kinevezett diplomata szerint a lépést az EU tagállamainak hasonló politikája indokolja. Balázs a nemzeti nyelvhasználat korlátozásával és a mezőgazdasági támogatások megnyirbálásával faragná le az EU költségvetését.

2004.02.09. 12:33 |

 Védené a magyar munkaerőpiacot a lengyel és szlovák munkavállalóktól Balázs Péter uniós biztos. A frissen kinevezett diplomata szerint a lépést az EU tagállamainak hasonló politikája indokolja. Balázs a nemzeti nyelvhasználat korlátozásával és a mezőgazdasági támogatások megnyirbálásával faragná le az EU költségvetését.


 Az Európai Unió tagállamainak korlátozó intézkedései miatt Magyarország is "kénytelenné válhat a más országokból, például a Lengyelországból vagy Szlovákiából érkező munkavállalók beáramlásának korlátozására - jelentette ki az EurActiv internetes újságnak nyilatkozva Balázs Péter, Magyarország uniós biztosa. Mint mondta, bár jelenleg még nincsenek erre tervek "a kérdés hamarosan fontossá válhat".

Jönnek a szlovákok

 "Lengyelországban 18 százalékos a munkanélküliség, Szlovákiában hasonlóan magas az arány. Ha az állandó tagállamok nem fogadják az onnan kiáramló munkakeresőket, akkor Svédország vagy Németország helyett majd másfelé, például Magyarországra indulnak, ahol az övékénél jóval alacsonyabb (öt százalékos) a munkanélküliség" - indokolta a lépés szükségességét a magyar biztos.

Lemondana a nyelvhasználatról

 Mint interjújában elmondta, Magyarország ugyan ragaszkodik a hivatalos nyelvek politikai egyenlőségéhez, mégis "nyitott a nemzeti nyelvhasználat korlátozása iránt". "Ha az embereink tudnak beszélni angolul és franciául a NATO-ban, az OECD-ben, az ENSZ-ben, miért ne egyszerűsítsük a dolgot az EU-ban is" - mondta.

 Balázs szerint nem csak a tolmácsolási és fordítási költségek lefaragásával lehetne csökkenteni az EU költségvetését. Mint mondta, a mezőgazdasági támogatások szintén túl sokat emésztenek fel a büdzséből.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.