2. EU

Veszélyben az észak-déli autópálya?

 Felháborodott számos európai képviselő, mert az Európai Tanács a honatyák megkérdezése nélkül fogadta el az európai közlekedési hálózat kiépítésének tervét. A "büszkeség" miatt veszélybe kerülhet a már zsebünkben hitt támogatás az országot észak-dél irányban keresztülszelő autópályára. A vita érinti Magyarországot is, hiszen a közelmúlt egyik kedvező EU-híre volt, hogy az illetékes bizottság elfogadta az észak-déli irányú közúti tengely meghosszabbítását a Zsolna-Budapest-Ivándárda szakasszal.

2004.03.01. 09:49 |

 Felháborodott számos európai képviselő, mert az Európai Tanács a honatyák megkérdezése nélkül fogadta el az európai közlekedési hálózat kiépítésének tervét. A "büszkeség" miatt veszélybe kerülhet a már zsebünkben hitt támogatás az országot észak-dél irányban keresztülszelő autópályára. A vita érinti Magyarországot is, hiszen a közelmúlt egyik kedvező EU-híre volt, hogy az illetékes bizottság elfogadta az észak-déli irányú közúti tengely meghosszabbítását a Zsolna-Budapest-Ivándárda szakasszal.
 
 
 Az európai parlament határozatban szögezte le: helytelen, hogy a Tanács a törvényhozás megkérdezése nélkül hagyta jóvá február 26-án a Quick Start nevű programot. A program 30, páneurópai közlekedési infrastruktúrát kiépítő tervet indítana el, s egyaránt érinti a vasúti, a tengeri és a folyami útvonalakat, valamint az európai autópálya-hálózatot.

Ráérünk a Quick Starttal

 Az egész páneurópai közlekedési program 220 milliárd eurót emészt fel 2020-ig, a Quick Start program 38 milliárd eurós befektetést igényel 2010-ig.

 A képviselők szerint az egyes projektek időzítése és finanszírozása csupán az adott terv érettségétől kell, hogy függjön, és nem a Quick Start programtól.

 Az Európai Tanács elképzelése az, hogy a prioritásokat élvező tervek költségvetésének 20 százalékát uniós alapokból finanszírozzák, feltéve, hogy az adott projekt munkálatai 2010 előtt megkezdődnek. A többi terv 10 százalékos uniós támogatást kapna. A beruházások támogatáson felüli részét nemzeti költségvetésből, a magánszektorból és az európai fejlesztési bank hiteléből finanszíroznák.

 Magyarország is érintett

 A tervek "elhamarkodott" végrehajtásával a környezetvédők sem értenek egyet. Szerintük alapos környezeti hatástanulmány nélkül nem lenne szabad elkezdeni a munkálatokat.

 A vita érinti Magyarországot is, hiszen a közelmúlt egyik kedvező EU-híre volt, hogy az illetékes bizottság elfogadta az észak-déli irányú közúti tengely meghosszabbítását a Zsolna-Budapest-Ivándárda szakasszal. Ez a Dél-Dunántúl számára rendkívül fontos támogatást jelentene az észak-déli autópálya-útvonalra történő, belátható időn belüli csatlakozáshoz.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.