-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Vidékfejlesztés - tavasztól lehet pályázni az EU forrásokra
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv forrásaira előreláthatólag jövő év tavaszától lehet majd pályázni, amennyiben a magyar elképzeléseket az Európai Unió illetékesei jóváhagyják. A stratégiai tervet már októberben elküldték Brüsszelbe, a döntést várhatóan még novemberben meghozzák az unió központjában - tájékoztatta Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa az MTI-t.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv forrásaira előreláthatólag jövő év tavaszától lehet majd pályázni, amennyiben a magyar elképzeléseket az Európai Unió illetékesei jóváhagyják. A stratégiai tervet már októberben elküldték Brüsszelbe, a döntést várhatóan még novemberben meghozzák az unió központjában - tájékoztatta Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa az MTI-t.
Közölte azt is, hogy az agrártárca a szakmai és a társadalmi szervezetek közreműködésével megalakítja a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot, amely várhatóan a jövő év elején kezd működni. Ez a szervezet ellenőrzi majd az Európai Unió új költségvetési időszakában - 2007-2013 között - agrár- és vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló, évenkénti mintegy 180 milliárd forint megalapozott hasznosítását. A cél, hogy a források a felhasználása ésszerű, gyors és hatékony legyen. A szervezet a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokat tesz majd az esetleges változtatásokra is - mondta a miniszteri biztos.
Rámutatott: a felhasználható források mintegy 47 százalékát a szerkezetváltásra és a piacteremtésre, a versenyképesség javítására - elsősorban a folyamatokat megalapozó technikai, technológiai korszerűsítésre - fordítják. Környezetkímélő gazdálkodásra költhető a pénzek 32 százaléka. A vidék felzárkóztatására, infrastrukturális helyzetének javítására a források 11,5 százaléka jut, míg a Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére - azaz a Leader-program finanszírozására pedig 5,5 százalékot lehet fordítani. A fennmaradó 4 százalék az úgynevezett technikai segítségnyújtásra felhasználható összeg. Ez utóbbiból működtetnék egyebek között a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot is.
Kifejezetten a vidéki életkörülmények javítására és az infrastruktúra modernizálására, azaz a vidék felzárkóztatására a források valamivel több mint 11 százalékát költhetik a következő hét évben. A Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére további 5 százalékot lehetne fordítani. Ez összességében évente 30-35 milliárd forintnyi többletforrást jelent a vidéken élők helyzetének javítására. Ez az összeg háromszor annyi, mint amit 2004-2006 között erre a célra el lehetett költeni évente.
A miniszteri biztos jelezte: a regionális programokból (ROP) -, amelyek szintén a vidékfejlesztést szolgálják - évente további több mint 170 milliárd forint jut közvetlenül vidékfejlesztésre. Aláhúzta: az agrártárca forrásai elsősorban közvetlenül a helyi viszonyok javítását - például a falusi turizmus fejlesztését szolgálják, addig a regionális forrásokból a térségi, azaz több település közös - elsősorban infrastrukturális - fejlesztéseit, például a korszerű összekötő úthálózat megteremtését finanszírozzák.