-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Vigyázz hova kattintasz - kötelezően rögzítik a szolgáltatók kapcsolatrendszerünket
Minden e-mailünket, minden netes telefonhívásunkat, és minden általunk meglátogatott weboldal címét kötelező jelleggel tárolnia kell az internet szolgáltatóknak az Európai Unióban - ezt tartalmazza egy hétfőn életbe lépett irányelv.
Egy éven keresztül kötelezően "emlékeznek" majd az internetszolgáltatók minden erotikus oldalletöltésre, ha az Európai Unióban kerekedik kedvünk efféle élvezetekre. Életbe lépett az a direktíva, amely erre kötelezi a tagállamok területén működő cégeket. Nemcsak a szörfölés során felkeresett weboldalakat tárolják majd, de egy év távlatában minden e-mailünk, minden internetes telefonhívásunk is visszakereshetővé válik.
A kötelezően átveendő irányelv megalkotása először a 2005 nyarán Londonban végrehajtott terrortámadások után merült föl, és azóta is folyamatos viták kereszttüzében áll. Több internetszolgáltató, és emberi jogi csoportok is tiltakoznak a szabályozás ellen. Az Open Rights nevű jogvédőszervezet vezetője, Jim Killock azt mondta a BBC-nek, az előírás "őrültség", és nagyon veszélyes következményekkel járhat az Unió állampolgáraira.
Az uniós mobilszolgáltatóknak már ma is tárolniuk kell a hívások adatait egy éven át, ehhez csatlakoznak most az internetes cégek. Az általunk küldött e-mailek, weboldalak tartalmát nem tárolják, és a mondjuk Skype-on folytatott beszélgetéseinket sem rögzítik, de a címek tárolásával nagyon könnyen feltérképezhető lesz bárki virtuális kapcsolatrendszere, "látogatási" szokásai. Mindez az előterjesztők szerint ma már elengedhetetlen a bűnüldözésben, és a terrorcselekmények megelőzésében.
A hatóságok bírósági végzés birtokában kérhetik a szolgáltatókat ezek kiadására. Az irányelvet most a tagállami törvényhozásoknak is be kell építeniük jogrendszerükbe. A szolgáltatók egy része a tárolásból eredő többletköltségek miatt tiltakozik. Az Open Rights azt is vitatja, hogy szabályosan fogadták-e el az irányelvet a tagállamok. Az adatok tárolását ugyanis informatikai-piaci kérdésként kezelték, így elég volt egyszerű többséget szerezni annak életbe lépéséhez, míg ha biztonságpolitikai ügyként kezelték volna – márpedig alapvetően erről van szó - akkor mind a 27 ország beleegyezésére szükség lett volna. Svédország ugyanakkor már jelezte, hogy semmiképpen nem alkalmazza majd, míg Németországban várhatóan az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót a kérdésben.