-
Beszélgetés Harmath Artemisszel A Nibelung-lakópark című drámáról
A Vörösmarty Színház soron következő bemutatója Térey János A Nibelung-lakópark című dráma-tetralógiájának színpadi változata, melyet Szikora János rendezésében láthatnak majd. Az olvasópróbán részt vett Harmath Artemisz irodalomtörténész, az író özvegye és hagyatékának gondozója is, akit a műhöz, és annak feldolgozásaihoz fűződő viszonyáról kérdeztünk.
2025.04.05. -
Kedvenc tárgyak, rejtélyek
Rejtélyes hóhérszék, a jómadarak jövetelét hirdető plakát, Csinszka által dedikált könyv és egyensúlyra törekvő csutora is helyet kapott az Egy múzeum tekintete – A Szent István Király Múzeum első 150 éve kiállításban.
2025.04.04. -
Mindig van egy jó ügyük
Az év első felében a fehérvári és az agárdi adományboltok bevételéből a kórházban gyógyuló gyermekek és a gyógyítók mindennapjait szeretnék szebb tenni. Ennek egyik lépése volt, hogy megszépült a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály sürgősségi részlegének folyosója.
2025.03.29. -
Korrajz és enteriőr
A székesfehérvári Vörösmarty Színház soron következő bemutatója Herczeg Ferenc Kék róka című darabja. Ugyan Bagó Bertalan egyszer Szegeden már színpadra állította a művet, ezúttal azonban a Kozák András Stúdióban, egy sokkal intimebb térben találkozhatunk a szereplőkkel. A Kék rókát március 29-én mutatják be a Vörösmarty Színházban.
2025.03.19.
30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

„A cserkészet egy 113 éves mozgalom, a brit hadsereg altábornagya, Robert Baden-Powell alapította, aki katonatiszti tapasztalatai alapján 1908-ban könyvet írt az ifjúságnevelésről.
Ez az ifjúságnevelő mozgalom és módszer három pilléren áll: Isten, család és hazaszeretet.
A cserkészet nagyon gyorsan elterjedt a világban; Magyarországon 1912-ben alakult meg a szövetség, a mozgalom a két világháború között élte a fénykorát. 1933-ban Magyarországon, Gödöllőn volt a cserkész világtalálkozó, a jamboree.
1948-ban a Magyar Cserkészszövetség vagyonát, infrastruktúráját, cserkészházakat, csónakházakat elvették és integrálták az Úttörőszövetségbe. 1988-ban, a rendszerváltás hajnalán indult újra a mozgalom, 1989-ben a Magyar Cserkészszövetség volt az első civil szervezet amit az új civil törvény alapján bejegyeztek.” - foglalta össze a mozgalom nemzetközi és magyarországi történetét Fehér György cserkészparancsnok.
„Idén lesz harmincadik évfordulója a Wathay Ferenc Cserkészcsapat fennállásának, 1990 őszén alakultunk meg, első fenntartók a Munkácsy Mihály iskola volt, 1994-ben fenntartót váltottunk és átmentünk a Prohászka Plébániára, ahol azóta is működünk.” - emelte ki Fehér György.
„Magam úgy kerültem kapcsolatba a cserkészettel, hogy 1990-ben közösséget kerestünk az akkor tíz esztendős fiamnak. A Prohászka templom akkori káplánja, Ulrich Ágoston atya javaslatára felkerestük Pásztor Józsi bácsit, a Wathay Ferenc Cserkészcsapat alapítóját. A fiam cserkész lett és 1992-ben Józsi bácsi tőlem is megkérdezte, hogy nincs-e kedvem beállni? Volt kedvem, 1993-ban tettem fogadalmat, azóta vagyok cserkész, aztán ranglétrát végigjárva segédtiszt, majd cserkésztiszt lettem, 1995-től pedig a csapat parancsnoka vagyok.” - tette hozzá Fehér György.
„Harmincadik évfordulós terveinket a járvány egy kicsit szétverte, de tervezzük, hogy őszre szervezünk egy olyan eseményt, amelyre meghívunk mindenkit, aki valaha ennek a csapatnak a tagja volt. Nyári táborunk is lesz, Csepelen, az ottani csapat központjában, ahol szintén megemlékezünk.
A csapatunk létszáma egyébiránt változó, most mintegy negyvenen vagyunk a kiscserkészektől a 90 éves Hada Tibi bácsiig és jelenleg - hála Istennek - felfelé megyünk és vannak újoncaink is. Ha elmúlik ez a vírusos időszak, akkor újra várjuk a jelentkezőket.” - zárta gondolatait Fehér György, a Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.