-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
40 esztendeje tért haza a Szent Korona és a koronázási ékszeregyüttes
A Szent Korona már az Árpád-házi uralkodók alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal, és kezdett elválni az uralkodó személyétől. Intézménnyé, jogi személlyé válását Werbőczy Hármaskönyve (Tripartitum, 1514) tetőzte be, amely megfogalmazta a Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása. A Szent Korona az évszázadok során, számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték. A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt.
1978. január 6-án adta vissza „az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Hangsúlyozottan nem a fennálló rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki.
A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől. A Szent Korona átadásának napján Liszt Ferenc Koronázási miséje hangzott fel a Mátyás-templomban.
A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott állították ki két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal együtt ünnepélyes keretek között átszállították az Országház épületébe, a palást a múzeumban maradt speciális tárolási igénye miatt. A koronázási ékszerek azóta a Parlament kupolacsarnokában láthatók, 2011 közepe óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hiteles másolata Székesfehérvár tulajdonában van, a Városházán őrzik.