-
Mátyás kori bazilika digitálisan
A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.
2024.11.27. -
Világháborús harckocsik
Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.
2024.11.27. -
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17. -
Őrizd meg és emlékezz!
Őrizd meg és emlékezz! címmel nyílik meg 2024. november 17-én, vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről szóló kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A hitközség 1837 és 1956 közötti történetét feldolgozó tárlat a két fehérvári zsinagóga építéséről, azok lerombolásáról, a fehérvári zsidóság virágkoráról és az 1944-es deportálásról is megemlékezik.
2024.11.15.
A digitális technika segítségével járhatjuk körbe a Mátyás kori koronázóbazilikát Fehérváron
Az ingyenesen látogatható időszaki kiállításra minden érdeklődőt szeretettel várnak a Koronázó Bazilika Látogatóközpont (Várkörút 32.) nyitva tartási idejében, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
„Mi a templom? Az a tér, ami fölemel. Az épít templomot, aki hisz abban, ahová a templom felemel, és aki reméli azt, hogy a jövőben lesz ember, akit a templom majd felemel. Az épít templomot, aki szereti az embereket, hiszen áldozatot kell hoznia azért, hogy másokat a templom felemeljen.” – fogalmazott megnyitójában Róth Péter.
Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, olyan helyen állunk, ahol egy hajdani templomból összegyűjttetett mindaz, ami szétdobáltatott az idők során. Egy olyan kiállítást nyitunk most meg, amely ezt a templomot a legnagyobb, legszebb állapotában idézi meg. „Ha csak hagyjuk megtörténni, hogy egy minden értelemben felépült kultúra felszámolja saját magát, nem vagyunk igazából mérhetetlenül felelőtlenek? Ha csak hagyjuk, hogy az ország origója egy gödör legyen, ne pedig egy torony, akkor vajon fogjuk-e valaha felemelni a fejünket, és az égre tekinteni?” – tette fel a kérdést Székesfehérvár alpolgármestere, aki kiemelte, „küldetésünk van az összegyűjtésre, az építésre. Lépjünk túl a pusztuláson és alkossunk teret! Hittel, hogy felemel, reménnyel, hogy van jövő és szeretettel, hogy minden ember javára váljon.”
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója beszédében elsősorban azt emelte ki, mindig is céljuk volt, hogy a Koronázó Bazilika Látogatóközpont állandó kiállítása mellett olyan programokkal töltsék meg ezt a csodálatos teret, hogy minél több alkalommal, minél többen jöjjenek ide és együtt idézhessék fel, milyen is lehetett egykoron a koronázóbazilika. Szabó Zoltán építész új kutatásai – aki az 1980-as évek közepétől kezdve segítette az egykori bazilika területén folyó ásatásokat és Kralovánszky Alánnal szorosan együttműködve kezdte meg a templom építészettörténeti rekonstrukcióját – felvetették egy ilyen új kiállítás életre hívásának lehetőségét, amely tulajdonképpen a Látogatóközpont első időszaki kiállítása.
„Ha végigmegyünk a kiállításon, nemcsak bazilika Mátyás kori alaprajzát ismerhetjük meg részletesen, hanem egy okostelefon, tablet segítségével részletgazdag képek elevenednek meg, a terem végében pedig a virtuális technika segítségével körbejárhatjuk a templomot a maga háromdimenziós valójában.” – tette hozzá Pokrovenszki Krisztián, aki reményét fejezte ki, hogy a digitális technika sok fiatalt is „becsal” majd az egyébként ingyenesen látogatható kiállításra. A múzeum főigazgatója köszönetét fejezte ki Székesfehérvár vezetésének a kiállítás megvalósításának támogatását, Vargha Tamás miniszterhelyettesnek, országgyűlési képviselőnek pedig azt, hogy maga a Látogatóközpont létrejöhetett.
„A középkori Európa egyik kiemelkedő építménye volt Mátyás király korában a székesfehérvári koronázótemplom. Azt javaslom, nézzünk körül egy kicsit a templom körüli világban is. Ha ezt megtesszük, egy fantasztikus országot látunk, ami a maga korában Európa egyik leghatalmasabb, legerősebb országa volt.” – emelte ki megnyitójában Vargha Tamás országgyűlési képviselő, aki szerint azért is köszönettel tartozunk Szabó Zoltánnak, aki – egyelőre csak látható, de kézzel nem érinthető formában – újraalkotta ezt a templomot, mert most egy történelmi esély van előttünk. „Az az esélyünk, hogy hosszú évtizedek munkájával ezt az országot újra magában bízó, erős országgá tegyük. És ha ezt a feladatot elvégeztük, akkor az is dolgunk lesz, hogy ennek az erőnek, ennek a nagyságnak a jelképét, a templomot újjáépítsük.”
Szabó Zoltán építész arról beszélt, az építészszem egy kicsit más, mint a régész- vagy a történésszem , de hozzájuk hasonlóan a valóságot térképezi fel. „Nyugodt szívvel mondhatom, hogy nem légből kapott bemutatása ez a templomnak, hanem minden részletében egy nagyon erősen átgondolt, régészekre, művészettörténészekre, történeti forrásokra és statikai megfontolásokra támaszkodó munka.”
A megnyitót követően Szabó Zoltán és Szőllősy Csilla régész, a kiállítás kurátorai tartottak tárlatvezetést, bemutatva azt a hatalmas munkát, amellyel Mátyás király annak idején kibővítette, szinte újjáépítette a feltehetően az 1400-as évek két földrengésének következtében is megrongálódott koronázóbazilikát. Szó esett például arról, hogy Mátyás a Beatrixszal kötött házasságát követően egy családi sírboltként szolgáló kápolnával bővítette a templomot, ám az így már nem fért volna el városfalon belül, így azt megbontotta, és egy félköríves bástyával egészítette ki. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a Mátyás kori templom főhajója a maga 18 méteres szélességével az akkori Európa talán legnagyobbja volt.