A kábítószer-probléma szabályozása a Büntető Törvénykönyvben

A kábítószer problémával jogi szempontból két sokakat érintő kérdés merül fel általában: hazánkban a kábítószerekkel kapcsolatban milyen tevékenységet tilt a törvény és kinek van feljelentési kötelezettsége, ha kábítószerrel való visszaélést észlel. Röviden a két válasz: mindent tilt a jogszabály és senkinek (sem orvosnak, sem tanárnak, sem szülőnek) nincs feljelentési kötelezettsége.
 

A jogszabály tehát mindent tilt, de megkülönböztet fogyasztói, valamint terjesztői típusú cselekményeket. Előbbibe a kábítószer termesztése, előállítása, megszerezése, tartása, országba való behozatala, át- és kivitele tartozik, utóbbiba – és ez a súlyosabban büntetendő cselekmények csoportja – tartozik a kábítószer kínálása, átadása, forgalomba hozatala, valamint az azzal való kereskedelem.
 

A törvény külön részben rendelkezik a kiskorúak védelme érdekében. Kimondja, hogy az a felnőtt, aki akár a fogyasztói, akár a terjesztői típusú cselekményeket kiskorú felhasználásával követi el, súlyosabban büntetendő. Valamint büntetni rendeli azt is, ha egy felnőtt egy gyereknek vagy fiatalkorúnak kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt vagy erre rábírni törekszik.
 

A kábítószerfüggő elkövetőt a törvény segítségre szoruló betegként kezeli, ezért az általa elkövetett bűncselekmények bizonyos eseteiben kisebb büntetési tételeket alkalmaz, mint a nem függők esetén. Sőt, a törvény lehetővé teszi esetenként a fogyasztók számára az elterelés intézményét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a gyanúsított az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 hónapig folyamatos kezelésben részesült, nem büntethető.
 

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről) júliustól megváltozik, ami érinti a kábítószer-probléma szabályozását is. Összességében elmondható, hogy a szabályozás szigorúbbá vált. A korábban említett két különböző cselekményi kört elkülönítve szabályozza (kábítószer kereskedelem és birtoklás cím alatt), hangsúlyozva annak eltérő súlyát. Külön cím alatt szerepel, így önálló bűncselekmény lesz a kóros szenvedélykeltés és a kábítószer készítésének elősegítése is.
 

A fentieken túl talán a leglényegesebb változást az elterelés intézményében találjuk. Egyrészt szűkült azok köre, akik igénybe vehetik ezt a lehetőséget, másrészt nem bújhat ki a felelősségre vonás alól az, aki két éven belül már büntetve volt kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt, illetve már élt az elterelés lehetőségével.
 

Korábban nem szabályozott, új tényállást eredményezett a dizájner drogok megjelenése, illetve az ezek elleni harc. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés tényállás megalkotásával eredményesebben lehet fellépni a jelenség ellen.

 

A feljelentés elmulasztását ilyen esetben, azaz a kábítószerrel való visszaélés kapcsolatban, a törvény nem rendeli büntetni. Amennyiben valaki kábítószer problémával fordul orvoshoz, vagy valamilyen segítő intézményhez, nem kell attól tartania, hogy a rendőrség jelzést fog kapni, hiszen a segítőket köti a titoktartás. Azonban meg kell említeni, hogy újra meg újra felmerülnek problémák az eltérő jogszabályi értelmezés miatt. Ha tanárhoz, nevelőhöz fordul valaki kábítószer problémával, vagy a tanár, a nevelő tudomást szerez kábítószer fogyasztásról, feljelentési kötelezettség nem köti.
 

A gyermekvédelemben dolgozó szakembereket – ide tartoznak a fent említett foglalkozást űzők is többek között – meghatározott esetben jelzési és ehhez kapcsolódó együttműködési, tájékoztatási kötelezettség terheli. Egyrészt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
 

A gyermekjóléti szolgálat a jelzést követően felveszi a kapcsolatot a fiatallal és annak családjával. A személyes beszélgetés során a szolgálat munkatársa felvázolja azokat a lehetőségeket, amelyek a rendelkezésre állnak a függéstől szabadulni kívánó számára (többek között pszichológusi segítség, RÉV Központ). Mivel a gyermekjóléti szolgálat nem hatóság, hanem segítő szervezet, így feljelentési kötelezettség nem terheli.

 

Fontos kiemelni, hogy – a fentieken túl – a pedagógus feladatai közé tartozik a megelőzés, a testi és lelki fejlődés elősegítése és az esetlegesen felmerülő problémák esetén a szülőkkel való együttműködés is.