-
Moziműsor
A nyári időszakban is tartalmas kínálattal várja a filmkedvelőket a Barátság mozi. A város művészmozijának kínálatában az aktuális közönségkedvencek mellett számos érdekes alkotás közül csemegézhetnek a látogatók.
2024.07.17. -
Balett bérlet kapható
Különleges történetekkel várja a táncszínház szerelmeseit a Székesfehérvári Balett Színház az év második felében is. A négy estére szóló bérlet július 17-től érhető el, személyes vásárlással a Vörösmarty Színház jegyirodájában. A szeptemberben premierrel induló előadássorozatra Székesfehérvár polgármestere is az elsők között váltott bérletet.
2024.07.17. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
A magyar népballada és a Biblia - bemutatták Faragó Laura új kötetét
„Csodálatos a kötet, ahogy így utólag kézbe fogom, és itt, Székesfehérváron Arató Antalnak nagy érdeme van ebben, mert a külcsín nagyon fontos. Ha egy énekesnő koncerten kimegy a pódiumra, rögtön megnézik, hogy milyen ruhában van. A kötet Arató Tóni jóvoltából lett ilyen gyönyörű, mert a Perei Zoltán által készített Madonnát, amely a címlapján látható, tőle kaptam, és remekül illik a népballadákhoz valamint a Bibliához is.” - emelte ki Faragó Laura.
„Bocsánatot kell kérnem az emberiségtől és a feleségemtől is.” - mondta Szakolczay Lajos, majd így folytatta: „évekig lebeszéltem a kötet megírásáról Laurát, mondván, hogy úgysem tudja megírni... De nagyon konok volt és mint kiderült, már 15-20 éve gyűjtötte hozzá az anyagot, magányosan munkálkodott. Írással foglalkozó ember lévén megkérdeztem tőle; belenézhetek, elolvashatom? Erre mindig azt válaszolta, hogy nem, majd a végén, ha kész lesz.”
„A népballada olyan kultúrkincs, amely a szokásvilágot, sok száz, sok ezer évre visszatekintve a drámai helyzeteket ábrázolja, mintát állít, eligazít, mintegy párhuzamosan az Újszövetségben felmerülő kérdésekkel. A balladának nincs kanonizált alapszövege, minden adatközlő a saját szája íze szerint alakítja, csak rá jellemző stílusban, sőt az adott lelkiállapotát tükrözően adja elő.” - zárta gondolatait a Széchenyi-díjas irodalom,- és művészetkritikus.