-
Balett bérlet kapható
Különleges történetekkel várja a táncszínház szerelmeseit a Székesfehérvári Balett Színház az év második felében is. A négy estére szóló bérlet július 17-től érhető el, személyes vásárlással a Vörösmarty Színház jegyirodájában. A szeptemberben premierrel induló előadássorozatra Székesfehérvár polgármestere is az elsők között váltott bérletet.
2024.07.17. -
Nyári kertesték
Immár harmadik alkalommal rendezi meg az Orsiékszer A Mi Udvarunk - Nyári kertesték kulturális programot. A július 24-én, szerdán induló ötnapos rendezvény keretében lesz nyáresti piknik, kiskoncertek, ékszerkészítő workshop.
2024.07.17. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Öreghegyi templom búcsúnapját ünnepelték
„Belekényelmesedtünk abba a gondolatba, hogy a Szűzanyához megyünk és általa kérjük Jézust, mintegy megmondjuk neki, hogy mit kell tenni. Eléje tárjuk azokat a gondokat, bajokat, aggodalmakat, amelyek jelen vannak az életünkben. Ez szép dolog és ehhez a keresztény embernek van joga. De Szent István király valószínűleg nem ezzel a lelkülettel fordult a Boldogságos Szűz Mária felé, amikor szent fia sírja mellett imádkozva kereste, hogyan tovább.
Néhány igazért az Isten képes megbocsátani sokak bűnét.
Így kell nekünk a Szűzanyát kérni, hogy ne az legyen nekünk, amit mi kérünk, hanem amit az Isten vár tőlünk; értsük meg, fogadjuk be, tegyük meg a szavát. Ne a mi akaratunk, okoskodásunk, ügyeskedésünk, hanem az Isten akarata váljék valóra az életünkben.” - hangsúlyozta Spányi Antal, megyés püspök.
„Egy templom búcsúja a templom névnapja, egyben a közösség névnapja, mely identitást ad. Mi Magyarok Nagyasszonya Plébánia vagyunk. Általa tekintünk magyarságunk értékeire, a magyar szentekre. Mi magunk is meghívottak vagyunk arra, hogy magyarként szentek legyünk; ez állandó feladat és küldetés.
Nagyasszonyunkra, vagyis Szűz Máriára tekintünk, akinek életét folyamatosan áthatotta az Istenre figyelés.
Amikor olyan helyzetbe került, amit nem értett, olyankor is megvolt benne az Istenbe vetett bizalom. Jelen helyzetünkben is megtanulhatjuk Máriától, hogy Istenben bízó, Istenre figyelő életünket megéljük.” - emelte ki Tornyai Gábor, plébános.
Az eseményen részt vettek Deák Lajosné, Östör Annamária és Horváth Miklós Csaba, önkormányzati képviselők is.
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája ünnepe
Szent István királyunk, halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos (1832-1915; pannonhalmi főapát, majd bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, történész, akadémikus) kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át.
1980-ban Szent II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.