-
Fehérvári fotók 56-ról
Videóüzenetben kéri a székesfehérváriak segítségét dr. Demeter Zsófia történész: készülő kötetéhez keres még rejtőző, korabeli fotókat, dokumentumokat a város 1956-os történéseiről.
2025.04.07. -
Újjászületés a romok közül
1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
2025.03.31. -
A leghosszabb ideig uralkodott
1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.
2025.03.31. -
Mécsesgyújtás az áldozatokért
Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22.
A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta

Az 1900-as évek elején még a Rácbányából fejtették ki a ház-, valamint az útalapok számára a vörös gránitmurvát Székesfehérváron, majd az elhagyott kőbányából mára nagyszerű pihenőpark lett olyan telepített fafajtákkal, mint a júdásfa, fenyő, gyalogakác, nyír, alpesi aranyeső, vadgesztenye, hárs, vérszilva.
Érdekességeknek számít még a Rácbánya területén telepített alpesi aranyeső szép sárga virágzatával, vagy az vadon élő gyalogakác.
Geológiai értelemben is különleges hely a Rácbánya, hiszen a Velencei hegység egyik legnyugatibb olyan része, ahol látható a Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódó, Pátka és Pákozd között 7 km-re kiszélesedő, földrajzi értelemben vett őshegység.