-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
A „Szamár-sziget szellemkatonái” - kiállítás és filmvetítés a Katonai Emlékparkban
Az V. Emlékparki Nyár összművészeti fesztiválja a rendszeres, nyáresti koncertek mellett képzőművészeti kiállításokkal, könyvbemutatókkal és hadtörténelmi témájú előadásokkal várja az érdeklődőket Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen. Pénteken az első világháborús, Szardínia szigetén működő haláltábort – sok száz magyar katona vesztőhelyét – ismerhetik meg a történelem, ezen belül is a „Nagy Háború” iránt érdeklődők.
2017.07.18. 07:28 |
A kiállítás és a film alkotói Margittai Gábor kisebbségkutató és felesége Major Anita éveken keresztül kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.
A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.
A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!