-
Szrnteste Sárpentelén
Jézus születését a legszebb ünnepünkként tartjuk számon. Székesfehérvár határában, Sárpentelén zajló csodás karácsonyi ünnepségek emlékeit Széchényi Zsigmond aranytollú író és vadász örökítette meg Csordapásztorok című írásában.
2024.12.24. -
Lucától vízkeresztig
A karácsonyi ünnepkör népszokásainak színes, különleges, már-már kimeríthetetlennek tűnő tárházából válogattunk néhány érdekes darabot. A legtöbb hagyomány ma már csak a múzeumokban vagy egy-egy családi örökségként felemlegetett történetben van jelen. Lukács László néprajzkutatót hívtuk segítségül.
2024.12.24. -
Köszönet a mentősöknek
Székesfehérvár közössége nevében mondott köszönetet Mészáros Attila alpolgármester és Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok az OMSZ Székesfehérvári Mentőállomásán a mentős dolgozóknak, akik az ünnepek alatt megerősített szolgálatban teljesítenek szolgálatot.
2024.12.23. -
A szeretet lángja
A betlehemi Születés Bazilikában őrzött örökmécses lángjából meggyújtott lámpás tüzének segítségével lobbantotta lángra a város adventi koszorújának negyedik gyertyáját dr. Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal megyéspüspök. Az Alba Regia Vegyeskar csodálatos koncertje alatt egy kis hóesés is vidámságot, örömet csalt az arcokra.
2024.12.22.
A természetvédelmi területek mellett több ponton helyeznek ki költőládákat és odúkat
Nem gondoltam volna, hogy egy természetvédelmi szakmai vezető munkájának szerves részét képezi az „ingatlanközvetítés” is!
Bármilyen furcsán is hangzik, de az évnek bizonyos szakaszaiban ez a munkakör is fontos része a feladatainknak. A viccet félre téve, természetesen nem embereknek ajánlunk ingatlanokat: a Fecskebarát Fehérvár Programban kihelyezett mű fecskefészkek után, megérkeztek a legújabb költőládák és költőodúk, amelyeket a Sóstó Természetvédelmi Területen, illetve a város más pontjain helyezünk majd el, hogy segítsük tollas barátainkat a költés idején.
Milyen madarakat vártok ezekbe az odúkba és ládákba? Csak madarak költöznek be?
Különféle méretű és fajtájú költőládák és költőodúk vannak, ezek a madarak osztályának számos képviselője számára nyújtanak pluszsegítséget minden évszakban.
A kisebb szabványméterű odúk leginkább az énekesmadaraknak megfelelőek, a nagyobbakba akár harkályok, vércsék, barázdabillegetők vagy pelék és mókusok is befészkelnek, míg a legnagyobbakat a Sóstón szép számban fészkelő baglyoknak szánjuk.
Mi számozva tesszük ki az odúkat és egy évben egyszer a Madártani Egyesülettel közösen végzünk egy félmérést, hogy melyikbe milyen madarak költöztek be.
A fecskék kapcsán elmondtad, hogy azért van szükség a műfészkekre, mert kevés a fészeképítéshez használt sár. Ezeknek a madaraknak is változtak az életkörülményeikhez szükséges feltételek?
A fecskék nagyon szeretnek az emberek közelében tartózkodni, ezért a mű fecskefészkeket biztonságosabb, de mégis emberek közeli helyekre tettük ki, ezzel is elősegítve a fészkelést és költést. A megcsappant állománynak így szeretnénk megmutatni, hogy gyertek fészkeljetek ide, itt biztonságban lesztek. A madaraink másik része azonban nyugalomban szeret fészkelni és odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes módon képződő, vagy harkályok vájta odúkban költ. A településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma azonban, hogy az idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt. Így számukra is kötelességünk otthonokat biztosítani, amelyek az ideális, nyugodt környezetnek köszönhetően sokkal nagyobb számban népesülnek be. A kihelyezés megtervezésének ebben a formájában nagy hangsúlyt fektetünk a tájolásra, a berepülési lehetőségre is. Megfigyelhetőnek, de bolygatástól mentesnek kell lennie a fészeknek. A most megérkezett odúkat és ládákat mi is felületkezelni fogjuk, sajnos ebben az évben nem tudnak nekünk segíteni ebben az iskolások és az óvodások.
Elsődlegesen Sóstón, a Jancsár-völgy Természetvédelmi Területen, az Aszal-völgybe és a Mária-majori erdőbe helyezzük ki a most beszerzett odúkat, de 6-7 darabot a Csónakázó-tó körül és a Koronás Parkban is teszünk, hogy segítsük a városi madarak költését is. Ez a környék is nagyon szép természeti környezetben fekszik, itt van az éltető víz, és rengeteg a fa. Ez ideálissá teszi a területet az énekesmadarak fészkeléséhez.
Arra számítunk, hogy az erdei pintyek, tengelicek, zöldikék, harkályok és családjaik töltik majd meg élettel a kis odúkat a Belvárosban. Ezzel is tenni kívánunk a városon belüli természetvédelemért.
Beszéltél arról, hogy itt a természetvédelmi területen és a város más pontjain ti hogyan és milyen szempontok alapján helyezitek ki ezeket az odúkat. Mit gondolsz otthon, a kertünk egy-egy nyugodt pontján is érdemes kihelyezni vagy akár házilag készíteni ilyen fészkeket?
Abszolút! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján pontos leírás is van a szabványméretű odúkról, amelyet mi is több ízben megosztottunk már a Sóstói Tanösvény Facebook-oldalán. A készítésnél nagyon fontos, hogy legalább 2-2,5 centiméter vastag fenyőfát használjunk, óva intek mindenkit a rosszabb minőségű anyagok használatától. A felső fedélnek érdemes nyithatónak lennie, hogy időnként el tudjuk végezni az „albérlet” takarítását, valamint figyelni kell arra, hogy stabilan helyezzük el őket, egy nyugodtabb szegletébe a kertünknek.
Ezen felül érdemes felületkezelni valamilyen ökológiai alapú lazúrral az odúkat, így sok éven át ellenállnak majd az időjárás viszontagságainak, és tovább szolgálhatják az állatok költési időszakait. Az igazi madárbarát kert arról szól, hogy van benne madáretető, madáritató és költőodú vagy költőláda is. Arra buzdítok mindenkit, hogy helyezze el ezeket a saját telkén, hiszen ezek a madarak nagyon sok hasznot tudnak hozni a környezetük számára, valamint gyönyörűek is.