Állati vírus maradványait találták az emberi génekben

 Az ember DNS egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelőtt fertőzte meg elődeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazinban. A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertőző kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak. Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével több emlős - az ember, majmok, elefántok, erszényesek, rágcsálók - genetikai állományát vetették össze, hogy a Borna-vírusra utaló nyomokat találjanak.
2010.01.11. 19:32 |
 Az ember DNS egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelőtt fertőzte meg elődeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazinban. A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertőző kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak. Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével több emlős - az ember, majmok, elefántok, erszényesek, rágcsálók - genetikai állományát vetették össze, hogy a Borna-vírusra utaló nyomokat találjanak.
 
 
 Az emberi genomban több olyan töredékre bukkantak, amelyek a vírusból származnak, például két gén formájában is. Utóbbiak működhetnek is, ám az nem tisztázott, hogy mi a feladatuk. Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy genomjuk beépül a gerincesek DNS-állományába. Mivel a szaporodásban szerepet játszó sejtek DNS-ébe hatolnak be, ezért több generáción át továbbadódik örökítőanyaguk legalább egy része. Egyes becslések szerint a retrovírusok teszik ki az ember genetikai állományának akár nyolc százalékát.
 
 A Borna-vírusnak más behatolási technikája van: a megfertőzött sejtek magjában sokszorozódik. A vírus a német Borna városáról kapta nevét, ahol egy egész ezred huszárló pusztult el 1885-ben egy titokzatos "forró fej-betegségben". Későbbi kutatások során megtalálták juhokban, osztrigában, macskában és szarvasmarhában, noha terjedési módja kevéssé ismert.
 
 A beépült vírusról nem tudják, okozott-e genetikai mutációt, esetleg valamely öröklődő betegséget, vagy éppen védettséget. Magát a Borna-vírust nem kötötték eddig emberi betegségekhez, noha egyes kutatók szerint összefüggésbe hozható a skizofréniával és más mentális rendellenességekkel.