Három Aba-Novák Vilmos alkotással gazdagodott Székesfehérvár közgyűjteménye. A Tiszteletadás Szent István ereklyéinek a székesfehérvári Szent István mauzóleumban (1939), az Ünnepi országgyűlés a székesfehérvári városháza udvarán (1939) és A Szent Korona misztériuma (falképterv a székesfehérvári Szent Korona Mauzóleumhoz 1938) című festményeket az elmúlt időszakban vásárolta meg a város – jelentette be szerdán délelőtt a Városháza Dísztermében tartott sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester, míg az alkotások történetéről dr. Belényesy Károly közgyűjteményi főtanácsadó adott tájékoztatást.
Aba-Novák Vilmos a két világháború közti időszak ünnepelt freskófestője volt, akinek több alkotása található a királyi koronázó városban. A Csók István Képtárban látható Magyar-francia történelmi kapcsolatok mellett a Nemzeti Emlékhelyen, a Szent István-mauzóleumnál a Szent Korona történetét és a Szent Jobb legendáját jeleníti meg 1939-ben készült történelmi seccoján, míg a Városháza első emeleti folyosóján az 1938-as ünnepi év eseményeit ábrázolja az a falfestmény, amelyet a művész betegsége, majd halála miatt nem fejezhetett be.
Hazatalált képek - Aba-Novák festmények kerültek vissza Fehérvárra
A Nemzeti Emlékhelyen, a Szent István mauzóleum déli falára, valamint a Városháza emeleti folyósójára készült falfestmények vázlatai mostantól Székesfehérvár közgyűjteményi vagyonát gazdagítják – jelentette be a festményeket bemutató sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester szerdán. Mint mondta, a város vezetésének több mint egy évtizede célja, hogy Székesfehérvár gyűjteményeit folyamatosan gyarapítsák – nem kizárólagosan, de elsősorban – olyan alkotók és alkotások vonatkozásában, akik vagy amelyek közösségünkhöz, történelmünkhöz, a város kulturális és művészeti életéhez hozzájárultak, annak szerves részei. Aba-Novák Vilmos esetében ez egyértelműen elmondható. Ezek az alkotások úgy gyarapítják most a város vagyonát, hogy közben közösségi értékként is őrzik.
A hazatalált képeket, amelyek művészeti értéküket tekintve önálló festményként is megállják a helyüket, a Városháza kistanácstermében helyezik majd el – tájékoztatott Székesfehérvár polgármestere.
A képek megvásárlásának története tíz hónapra nyúlik vissza, ám a festmények születésének története 86 évvel ezelőtt kezdődött – vette át a szót dr. Belényesi Károly közgyűjteményi főtanácsadó. Monos Péter művészettörténészt idézve: az 1930-as években „szövetség jött létre Székesfehérvár és Aba-Novák között”. Ez a szövetség olyan erős, hogy úgy éreztük, a városnak kötelessége ezen alappilléreit visszaszerezni. A Szent István Mauzóleum déli falát és a Városháza emeletei folyósóját díszítő falfestmények vázlataként készült festmények eredetileg is a város tulajdonát képezték – tette hozzá. A szakember a képek születésének körülményeit is felidézte. „Nagyszerű, hihetetlen festői és kézügyességről tanúbizonyságot adó vázlatok, amelyek színekben, formákban, a részkoncepcióban Aba-Novák eredeti gondolatvilágát testesítik meg, és büszkék lehetünk arra, hogy ezek újra a város birtokába kerültek.”
A két kisebb méretű kép (Ünnepi országgyűlés a székesfehérvári városháza udvarán (1939) és Tiszteletadás Szent István ereklyéinek a székesfehérvári Szent István mauzóleumban (1939)) megszerzésében nagy segítséget nyújtott a városnak Pákh Imre műgyűjtő, míg a nagyobb méretű, A Szent Korona misztériuma (falképterv a székesfehérvári Szent Korona Mauzóleumhoz 1938) alkotást a Kieselbach Galéria segítségével, árverés nélkül sikerült megvásárolni. A képek összeértéke közel 38 millió forint, ám eszmei értéke mind a város, mind pedig az egyetemes és magyar művészettörténet számára kifejezhetetlen – tette hozzá dr. Belényesi Károly.
