-
Néma mécsesgyújtás
Országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről ma, a nemzeti gyász emléknapján. Székesfehérváron hagyományosan az Országalmánál tartottak csendes tiszteletadást hétfőn este a városi, vármegyei, egyházi, honvédelmi és intézményi vezetők, képviselők, valamint civil emlékezők részvételével.
2024.11.04. -
Újabb Erasmus-siker Fehérváron
Sikeresen pályázott a Székesfehérvári Kodály Zoltán Iskola az Erasmus+ program keretében. Az intézmény szlovén és spanyol partnerekkel közösen valósítja meg az A művészet a természet hangja című, másfél éves projektet, melynek nyitó rendezvényét városunkban tartották. Hétfőn Mészáros Attila alpolgármester a Városházán fogadta a programhoz csatlakozott külföldi pedagógusokat és magyar kollégáikat.
2024.11.04. -
Új üzem a Karsainál
Új orvos- és labortechnológiai üzemet avattak Székesfehérváron. A külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen kiemelte, a kormány stratégiai célja Magyarország önellátóvá válása az orvostechnikai eszközök gyártásában.
2024.11.04. -
Mi lesz az Ügyfélkapuval?
Megszűnik a hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában, de ez nem jelenti azt, hogy az online ügyintézési lehetőségeknek búcsút kell mondani. Új szolgáltatások jönnek helyette.
2024.11.04.
Az erőszakos kollektivizálás Fejér megyei mérlegét vonta meg Czetz Balázs előadása
„1956 októberében a forradalom kitörését követően pára nap alatt felbomlottak az addig megszerveződött termelőszövetkezetek, az embereik hazavitték az állataikat, visszavették a saját földjüket és a termelőeszközeiket.” - hangzott el az előadás bevezetőjében.
„1957 és 1961 között - amit korábban, a Rákosi-korszakban sem sikerült elérni - Fejér megye megközelítőleg 90 százalékát szovjet mintájú termelőszövetkezeti keretek közé kényszerítették. Ez az eseménysor erőszakkal történt, tehát a kényszer kifejezés megállja a helyét. Megszűnt az individuum, a gazdálkodókat, - akik korábban a maguk urai voltak - szövetkezetekbe kényszerítették. Valamennyi településen létrejött - minimum egy, de inkább több - termelőszövetkezet, tehát a paraszti társadalom felszámolása, az egyéni gazdálkodás eltüntetése jellemzően erre az időszakra esik.” - emelte ki Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója.
„Fejér megyében 1945 előtt a nagybirtokrendszer dominált. 1945 nyarát követően történtek földosztások, amelynek során jellemzően nincstelen zsellérek, mezőgazdasági cselédek lettek új gazdák, akik később a termelőszövetkezetek derékhadát adták. Nekik nem volt több generációs tapasztalatuk, állataik, szerszámaik, ők - a közép és nagybirtokos gazdákkal ellentétben – könnyen beléptek a szövetkezetekbe.” - hangsúlyozta Dr. Czetz Balázs, aki hozzátette: a retorika szintjén önkéntes volt a kollektivizálás folyamata, a valóságban azonban sokszor fenyegetés, megaláztatások és fizikai erőszak hatására ment végbe, de adminisztratív eszközöket is bevetettek; a magángazdálkodók adóját például a háromszorosára emelték.
Az 1957. esztendőben Fejér megyében 128 fő TSZ-elnök volt, ebből 80 fő csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és mindössze 6 főnek volt szakirányú, mezőgazdasági végzettsége.”
„A kollektivizálás kapcsán sok igazságtalanság történt Magyarországon. Sok ember élete munkája egy pillanat alatt szertefoszlott; be kellett szolgáltatni mindent. A családok, akiknek földjeik voltak és keményen dolgoztak rajta, vagy állatokat tartottak államosították mindenüket. Mindezzel szétverték a nagycsaládokat, a faluközösséget, sokan a nagyvárosokba kényszerültek.” - hangsúlyozta Deák Lajosné, tanácsnok, a rendezvény támogatója.