-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az európaiak többsége a közös energiapolitika mellett - kiaknázni a napenergiát!
Az európaiak közel a fele az EU-ra bízná a szorító energiagondok enyhítését – derül ki egy Brüsszelben kedden nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményéből. (a képen egy naperőmű látható)
Az EU-valamennyi tagállamára és a tagjelölt országokra kiterjedő Eurobarometer-felmérés során a megkérdezettek 47 százaléka európai szintű döntéseket szeretne a szorító energiaproblémák megoldására, miközben 37 százalékuk nemzeti, 8 százalékuk pedig helyi szinten kezelné az ügyet. Az európaiak többsége a megújuló energiaforrások és új technológiák révén tartja elképzelhetőnek Európa energiafüggőségének csökkentését. „A polgárok üzenete világos: az energia minden európai számára fontos kérdés, és az emberek világos és konkrét lépéseket várnak el minden szinten. Európának valódi energiapolitikára van szüksége, amelynek az ellátásra, a versenyképességre és a fenntarthatóságra kell összpontosítania” – kommentálta a felmérés eredményeit Andris Piebalgs, az Unió energiapolitikai biztosa.
A megkérdezettek közel fele (48 százaléka) szerint kormányuknak elsősorban a napenergia kiaknázására kellene koncentrálnia. Valamivel kevesebben (41%) támogatják az új energiatechnológiák kutatásának előmozdítását, és az európaiak 31 százaléka a szélenergia hasznosításában látja a megoldás kulcsát. Jóval kevesebben, mindössze 12 százalék híve az atomenergia fokozott felhasználásának, illetve az ezt alátámasztó fejlesztéseknek.
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak többsége többet szeretne megtudni az energia hatékonyabb felhasználásáról, elsősorban villany- és fűtési számlája csökkentésének eszközét látva benne. Tíz állampolgárból nyolc a fogyasztást is figyelembe veszi, amikor energiafogyasztó készüléket vásárol. Általánosságban elmondható, hogy az új tagállamok lakosai jobban törődnek az energiafogyasztással, mint a régi tagországokban. Sokatmondó adat, hogy Máltán, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Olaszországban tízből hatan válaszoltak úgy, hogy figyelembe veszik a villanykörték fogyasztását.
Érdekesség, hogy az európaiak 40 százaléka kész lenne akár többet is fizetni a tisztább megújuló energiaforrásokért, 27 százalékuk akár 5 százalékos áremelkedést is elfogadna. Az új tagállamok állampolgárai ugyanakkor jobban vonakodnak több pénzt fizetni a zöld energiáért.