-
Mozinet a Barátságban
Hamisítatlan francia humorral és környezetben meséli el egy fiatal felnőtté válásának történetét a 14. Mozinet Filmnapok márciusi filmje – Louise Courvoisier rendezőnő a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, ahol elnyerte a Un Certain Regard szekció ifjúsági díját.
2025.02.28. -
Hermannos sikerek
Kiváló eredménnyel szerepeltek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai az iskolában szerdán megrendezett régiós furulyaversenyen.
2025.02.27. -
Emlékszoba és kiállítás az iskolában
A kommunizmus áldozatainak állít emléket a Vasvári Pál Általános Iskola új kiállítása, melyet a Siklósi Gyula Pincegalériában nyitottak meg.
2025.02.28. -
Világlátó
Fűrész István volt a Vörösmarty Mihály Könyvtár Budai úti Tagkönyvtárának vendége. P. Maklári Éva legutóbbi verseskötetéről, a Világlátóról beszélgetett a költővel.
2025.02.28.
Az Olvasóteremben mutatják be hétfőn Az irredenta szobrok mesterei című könyvet

Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész szakterülete a 19–20. századi magyar építészet története; ő jegyzi például a magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkát, társszerzője a Lechner összesnek, és A képzőművészet mesterei című népszerű rendezvénysorozat előadója.
Az irredenta szobrok mesterei című könyve 2020-ban jelent meg: „1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. (…) A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.” – olvasható a leírásban.
A szerző maga mutatja be a kötetet június 21-én, hétfőn 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.