Január 16-tól 23-ig, minden este 18 órai kezdettel közös istentiszteletet tartanak a helyi egyházak lelkipásztorai a Krisztus-hívők egységéért az ökumenikus imahéten a város templomaiban. A több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Ökumenikus Imahét rendezvénysorozatot Székesfehérváron a Székesegyházban, az evangélikus, a református templomokban valamint a baptista imaházban tartják.
2011-ben a világszerte a keresztények egységéért tartott ökumenikus imahéten a jeruzsálemi első keresztény egyházra emlékeznek majd. Az Egyházak Világtanácsának közleménye szerint arra az időszakra fognak emlékezni, amikor az egyház még valóban egységes volt.
Az imahét ökumenikus istentiszteleteit a jeruzsálemi keresztények állították össze, a jelmondatot az Apostolok Cselekedeteiből választottak: „Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban.” (ApCsel 2,42) A palesztin területeken és a Szentföldön élő keresztények kétségbeesett helyzete miatt az imahéten a szentföldi békéért és igazságosságért imádkoznak majd az egész világon.
|
Január 16, vasárnap Széchenyi úti református templom Tóth Tamás esperes
Január 17, hétfő Budai úti református templom Révész Lajos baptista lelkipásztor
Január 18, kedd Jézus Szíve templom Ittzés János evangélikus püspök
Január 19, szerda Evangélikus templom Somogyi László református lelkészi elnök
Január 20, csütörtök Evangélikus templom Spányi Antal megyés püspök
Január 21, péntek Baptista Imaház Berze János református lelkész
Január 22, szombat Baptista Imaház Bencze András evangélikus lelkész
Január 23, vasárnap Székesegyház Steinbach József református püspök
|
Az Ökumenikus Imafüzet 2011-es magyar kiadásához az imahét alapgondolatához kapcsolódva dr. Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és dr. Szebik Imre ny. püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke írt előszót.
Kedves Testvérek!
Minden fontos emberi közösségnek vannak alapelvei és tudatában van a saját történetének. A Krisztushívők közösségének, Krisztus Egyetemes Egyházának az első nyilvános megjelenése a pünkösdkor Jeruzsálemben létrejött ősgyülekezet. Azok alkották e gyülekezet magját, akik elfogadták Péter apostolnak a Szentlélektől sugallt tanúságtételét arról, „hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” (ApCsel. 2,36/b) Akik ennek a beszédnek a hatására megtértek és megkeresztelkedtek azok alkották az első népes gyülekezetet, az ősegyházat.
Az ősegyház kifejezés nem csak a közösség korára, hanem arra a tekintélyére is utal, amely ma is érvényes a következők szerint. „Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban”. (ApCsel. 2,42) Ez az egyszerű leírás Krisztus híveinek, tanítványainak a minősített összetartozását hangsúlyozza egy minősített részvétel által. Ez a különleges részvétel azt jelenti, hogy akik Krisztushoz tartoznak, azok egymáshoz is tartoznak. Az összetartozásnak alapja, eszköze és célja a Krisztus ajándékaiban való részesedés. Részvétel a hiteles, apostolok által megőrzött és megosztott tanításban s ez alapján részvétel egy anyagi és szellemi valamint érték- és imaközösségben. Akik pedig így tartoznak egybe, azok Krisztushoz is tartoznak. Ez az egyház lényege, küldetése és nagy ajándéka ma is.
Az emberi társadalom globalizálódása és atomizálódása a maga dialektikus egységében egy szinte teljes mértékben reménytelen jövőképet fest. Ezzel szemben nekünk a krisztusi hitben és szeretetben, a Vele és egymással való egyetemes közösségben lehet bizonyosságunk a megmaradásról és a megváltásról. Ez az egyetemes, időben és örökkévalóságban egyaránt érvényes közösség pedig áldott gyümölcsöket hoz életünk minden területén. A széthulló családok, a bizalmatlan munkahelyi légkör, egy nemzet érdekek mentén történő elherdálása, földrészek és nemzetek közötti feszültségek diadalmaskodása, a természet és a társadalom sóhajtozása mind-mind gyógyulást meríthet abból a közösségből, amelyet Krisztus kegyelme és szeretete határoz meg.
Az ez évi Imahét estéin az ősegyház közössége elevenedhet meg, ha együtt figyelünk az apostolok tanítására és együtt elmélkedjük át, hogy hogyan is történt ez az első pünkösd után. Erő töltötte el a tanítványokat, a Szentlélek ereje. Ezt kell sugároznunk ma is mindenhol, ahol az összetartozók a bűnös gyarlóság miatt széthullnak. Hisszük, hogy Krisztusban való egységünk megélése jótékony hatással lesz magunkra, egyházunkra és nemzetünkre egyaránt s kihat arra az európai népek közösségére is, amelynek elnökségét éppen az Imahetünk napjaiban veszik át országunk vezetői. Az ősegyház tagjaihoz hasonlóan mi se fáradjunk bele a tanításba, az áldozatos közösség gyakorlásába és az imádságba!
Ez hozzon áldást az újesztendőben mindannyiunknak!
dr. Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
dr. Szebik Imre ny. püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke
