-
XVIII. Fejér vármegyei Prima Díj
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Fejér Vármegyei Szervezete tizennyolcadik alkalommal adta át a Fejér Vármegyei Prima díjakat, az elismeréseket idén is olyan személyek, illetve intézmények vehették át, akik a saját területükön maradandót alkottak. A Prima díjat idén Prof Dr. Györök György egyetemi tanár, Janota Zoltán tizenkilencszeres Ironman, Dr. Szekeres Ferenc szájsebész szakorvos és Dr. Gruiz Andrea gyermekorvos vehette át. Az ünnepség keretében adták át az idei "Év Vállalkozója" díjakat is.
2024.11.22. -
Openhouse iroda nyílt
Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg az Openhouse Ingatlan hálózat székesfehérvári franchise partnerének új irodáját a Távirda utca 39. szám alatt. A cég, amely bérleményből költözött saját tulajdonú ingatlanba, az elmúlt években piacvezető lett a városban és sikeresnek mondhatja magát mind a hitel-, mind pedig az ingatlan üzletágban.
2024.11.22. -
Hackaton győztesek
24 csapat jelentkezett az ország számos pontjáról az idei Harman Hackathon ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre, amelynek döntőjében nyolc középiskolai és nyolc egyetemi csapat mérkőzött meg 24 óra alatt. A legjobb, a közlekedésben résztvevők biztonságát növelő műszaki eszközöket a székesfehérvári egyetemisták alkotta KÁVÉ és a pécsi középiskolások alkotta SLEEP készítette.
2024.11.16. -
3. Harman Hackathon
24 órája van a csapatoknak, hogy környezetére reagáló közlekedésbiztonsági eszközt találjanak ki és készítsék el a működő modelljét - elindult a 3. Harman Hackathon döntője. A nyolc egyetemi és nyolc középiskolai csapat a Sóstói Stadionban lázas munkával tölti majd az előttünk álló éjszakát, hogy szombaton bemutathassa a működő modellt, illetve a termék portfólióját a zsűri előtt.
2024.11.15.
Belföldi vándorlás - továbbra is vonzó célpont Székesfehérvár
Székesfehérvár továbbra is vonzó célpont azok számára, akik az országon belül választanak új otthont maguknak és családjuknak. - derül ki a KSH adataiból. A legtöbben 2013-ban természetesen Fejér megyéből érkeztek Székesfehérvárra (2237 fő), őket a budapestiek (483 fő) követik, megelőzve a korábbi Veszprém megyei (475 fő) és Somogy megyei (224 fő) lakosokat. 2013-ban mintegy 192 ezren jelentettek be új településen állandó lakcímet, ez kevesebb, mint a magyar népesség két százaléka.
2015.02.19. 07:20 |
Székesfehérvár továbbra is vonzó célpont azok számára, akik az országon belül választanak új otthont maguknak és családjuknak. A legtöbben 2013-ban természetesen Fejér megyéből érkeztek Székesfehérvárra (2237 fő), őket a budapestiek (483 fő) követik, megelőzve a korábbi Veszprém megyei (475 fő) és Somogy megyei (224 fő) lakosokat.
Az állandó népesség száma 2012-ben 100.093 fő, 2013-ban 99 ezer 699 fő volt Székesfehérváron. Az állandó lakosok közül magasabb a nők aránya, 2013-ban 52 813 nő és 46 886 férfi élt a városban. Az állandó odavándorlások száma az elmúlt tíz évben 2006-ban volt a legmagasabb 2379 fővel, ekkor költöztek be Székesfehérvárra a legtöbben állandó lakcímet bejelentve. 2009 óta ez a szám nagyjából állandó, minden évben 1600 fő körül alakul. 2012-ben 1648-an, 2013-ban pedig 1662-en választották új, állandó lakóhelyül Székesfehérvárt.
Ha az ideiglenes lakcímre bejelentkezőket is hozzáadjuk, akkor 2013-ban összesen 4760 új polgára lett a városnak. Ez nagyjából megegyezik az elvándorlók számával, amely az állandó és az ideiglenes vándorlásokat összeadva 4672 főt jelent. Nem meglepő módon az elmúlt tíz évet tekintve 2002-ben és 2003-ban - az IBM távozása után - hagyták el kiemelkedő számban korábbi lakosai a várost, az állandó és ideiglenes vándorlások száma 2002-ben 5143 fő volt, a bevándorlási különbözet pedig szintén ebben az évben volt a legnagyobb mínuszban, 1366 fővel.
A legtöbben 2013-ban természetesen Fejér megyéből érkeztek Székesfehérvárra (2237 fő), őket a budapestiek (483 fő) követik, megelőzve a korábbi Veszprém megyei (475 fő) és Somogy megyei (224 fő) lakosokat. Ha megnézzük, hogy 2013-ban honnan érkeztek Székesfehérvárra azok közül, akik állandó, vagy ideiglenes lakcímet jelentettek be a városban, akkor 483 korábbi budapesti, 75 Baranya megyei, 95 Bács-Kiskun megyei, 49 Békés megyei, 83 borsod-abaúj-zempléni, 55 csongrádi, 2237 Fejér megyei, 119 Győr-Moson-Sopron megyei, 60 Hajdú-Bihar-megyei, 39 Heves megyei, 138 Komárom-Esztergom megyei, 34 nógrádi, 191 Pest megyei, 224 somogyi, 51 Szabolcs-Szatmár megyei, 49 Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 137 Tolna megyei, 73 Vas megyei, 475 Veszprém megyei, 93 Zala megyei lakost találunk. A 2000 óta tartó folyamatokat vizsgálva azt találjuk, hogy a Székesfehérvárra költözők között nagy számban találunk korábbi Veszprém megyei lakosokat, a legtöbben közülük 525-en, illetve 586-an 2006-ban és 2007-ben érkeztek Székesfehérvárra.
Az országos viszonyokat tekintve 2000 és 2012 között csak négy megyében, valamint a fővárosban nőtt az állandó lakosok létszáma. Hagyományosan a főváros és Pest megye, valamint az észak-dunántúli megyék vonzzák leginkább a költözőket, akik legnagyobb arányban Kelet-Magyarországot hagyják el. 2013-ban mintegy 192 ezren jelentettek be új településen állandó lakcímet, ez kevesebb, mint a népesség két százaléka. Ráadásul a belföldi migráció jelentős része megyén belül történik, a megyehatárt átlépők száma körülbelül százezer lehet, míg az új régióba költözők száma 60–70 ezer körül alakult.