A diákmunka adózási kérdéseire kaphattak választ az érdeklődők az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának AD-Ó-RA című rendezvényén kedd délután. A diákok, szülők, munkáltatók a konzultáción az iskola mellett szerzett jövedelem adózásáról, az adóazonosító jel és a Start Kártya igényléséről valamint a nyári munkavégzés adózási ismereteiről szerezhettek információt az APEH ügyfélkapcsolati munkatársaitól.
A nyári szünidő kezdetével egyre több diák keresi a lehetőséget, hogy nyári pihenésére saját maga gyűjtse össze a pénzt. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a megszerzett jövedelmük után bevallási és adófizetési kötelezettségük keletkezik. Írásunkban összegyűjtöttük a diákmunka jogviszonyainak tipikus formáit és ebből eredő kötelezettségeket segítve ezáltal az eligazodást.
A diákmunka egyik – és talán leggyakrabban előforduló formája – a
munkaviszony keretében történő foglalkoztatás. Munkaviszonyt már a 16. életévét betöltöttek létesíthetnek, de kivételes esetben – kizárólag a törvényes képviselő (szülő, gyám, stb.) írásbeli engedélyével – iskolai szünet alatt az a nappali tagozatos diák tanuló is, aki a 15. életévét betöltötte. A munkavégzés feltétele az írásba foglalt, mindkét fél által aláírt munkaszerződés.
A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, ugyanúgy, mint a „rendes”, egész évben folytatott munka jövedelme: ez a bevétel a diákoknál is – összeghatártól és a foglalkoztatás napjaitól függetlenül – adóköteles. A munkáltatót a kifizetés során terheli az adóelőleg-levonás kötelezettsége, melynek során – a munkavállaló írásban tett nyilatkozata alapján – az adójóváírás érvényesítésére mód nyílik. (Az adójóváírás a személyi jövedelemadó rendszerében a számított adót csökkentő kedvezmény.) A tapasztalatok szerint diákok esetében a jövedelem összegére tekintettel a munkáltatónak – figyelembe véve az adójóváírás összegét is – nem lesz levonási kötelezettsége.
Iskolaszünet idején diákmunka végzésére nyújt lehetőséget az
alkalmi munkavállalás (AM) intézménye is. Ehhez a munkavállalónak rendelkeznie kell alkalmi munkavállalói könyvvel, melyet a Foglalkoztatási Szolgálatoknál lehet igényelni költség nélkül. Az AM könyves munkavégzés lényege, hogy nincs hosszabb időre szóló, a szó szoros értelmében vett munkaszerződés: a munkavégzés napjaira a munkáltató a megfelelő rovatokat hitelesíti, ezzel válik jogosulttá a diák a munkavégzésre és az ennek megfelelő díjazásra, ezzel kötelezi magát a foglalkozató a munkáltatót terhelő kötelezettségek teljesítésére. A munkavégzés befejeztével a munkáltató a közteherjegyet az AM könyvbe ragasztja (a közteherjegy értéke a munka díjazásához igazodik és ez az érték hordozza az alkalmi munkavállalás közterheit, illetve annak alapját), és hitelesíti.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jövedelme szintén bérjövedelem, adózási szabályai azonban eltérnek a munkaviszonyból származó bérjövedelemre vonatkozó előírásoktól. Nem esik bevallási kötelezettség alá az AM könyves foglalkoztatásból származó jövedelem, ha annak összege éves szinten a minimálbér 12-szeresét nem haladja meg (2009-ben évi 858.000,-Ft a korlát), feltéve, hogy a dolgozónak emellett más bevallás-adási kötelezettség alá eső jövedelem nincs. Amennyiben azonban a jövedelemhatárt átlépjük, vagy más – akár „rendes” munkaviszonyból származó – jövedelem keletkezik, a bevallás-adási kötelezettség fennáll. A könyvbe ragasztott közteherjegy értéke járulékokat csökkentett mértékben, személyi jövedelemadó előleget viszont egyáltalán nem tartalmaz, így ezen jövedelem bevallása során levont adóelőleggel nem lehet számolni. Mint bérjövedelem után azonban az AM könyves bevétel után is érvényesíthető adójóváírás.
Foglalkoztatható a diák nyári szünet idejére
megbízási jogviszony keretében is. Az ebből származó bevétel – eltérően a fenti két foglalkozatási forma jövedelmétől – önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Adójóváírás nem érvényesíthető, a kifizető a jövedelemből az adóelőleget – fő szabály szerint 36 %-os mértékben – levonja (ha a diák írásbeli nyilatkozattal kéri, 18 %-os adókulcsot is alkalmazhat a kifizető). A bevétel terhére 10 % költség igazolás nélkül is elismerhető, de a diák – természetesen csak számlák birtokában – választhatja a tételes költségelszámolás lehetőségét is. A jövedelem bevallásadási kötelezettség alá esik.
Gyakran előfordul, hogy egyetlen munka elvégzésére, egyszeri alkalommal, egyetlen szerződéssel foglalkoztatnak tanulókat megbízás keretében. Az ilyen jellegű bevételről érdemes tudni, hogy ha nem haladja meg a 15.000,-Ft-ot, kisösszegű kifizetésként a fentiektől eltérő szabályokat kell alkalmazni rá. Ha a kifizető a 36 %-os mértékű jövedelemadó-előleget levonta, a bevétel bevallási kötelezettség alá sem esik. Természetesen ez esetben is választható az, hogy az összevont adóalap részeként kerül elszámolásra ez a jövedelem is. Ekkor viszont a megbízott bevallás benyújtására válik kötelezetté.
Amennyiben a tanuló, hallgató a tanulmányok végzéséhez kötött
szakmai gyakorlatát tölti, a tevékenységével kapcsolatban pénzbeli juttatásban is részesül.
A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében a tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összege a mindenkori minimálbér 50%-áig minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, de az a feletti rész mint egyéb jövedelem már személyi jövedelemadó-, és - a biztosítotti jogviszonyra tekintettel - általános járulékfizetési kötelezettséggel jár, munkavállalói járulékot azonban nem kell fizetni.
Függetlenül attól, hogy a tanuló keresménye esetleg a pár ezer forintot sem haladja meg a nyári munkavégzés során szerzett jövedelem bevallási kötelezettség alá esik (a fent ismertetett kivételektől eltekintve). Az idei év nyarán megszerzett jövedelemről
2010. május 20-ig kell bevallást készíteni, illetve ennél korábbi határidőig megtett nyilatkozattal kérhető az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallás elkészítése.
Akár a diák készít bevallást, akár az adóhatóság közreműködését választja, fontos, hogy a bevallási kötelezettség teljesítésének mindkét módja a munkáltató/kifizető által kibocsátott igazoláson alapul. A munkáltatói igazolás (általában M30-as jelöléssel) alapesetben a megszerzett jövedelem összegét, az adójóváírásra jogosító hónapok számát, a figyelembe vett adójóváírás, valamint a levont adóelőleg összegét tartalmazza. AM könyves foglalkoztatás esetén a leadott kék-könyv alapján a Foglalkoztatási Szolgálat állít ki igazolást (a jövedelem összegéről és az adójóváírásra jogosító hónapokról) a munkavállaló részére.
