A Dunántúl észak-keleti részét magában foglaló Székesfehérvári Egyházmegye nem tartozik Magyarország legősibb egyházmegyéi közé. A püspökséget 1777-ben, VI. Pius pápa és Mária Terézia alapították. Az első püspöke Séllyei Nagy Ignác lett, Spányi Antal, az egyházmegye huszadik főpásztora.
Február 2-án, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 17 órakor, Spányi Antal, megyés püspök a város papságával celebrál ünnepi szentmisét a Székesegyházban. Az ünnepen, mely a Megszentelt élet világnapja is, a főpásztor együtt imádkozik a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek, lelkiségi mozgalmak, képviselőivel.
Székesfehérvár 1739 óta emlékezik minden évben január 20-án püspöki szentmisével és búcsúval a város fogadalmára. Az idei szentmisén Spányi Antal püspök annak fontosságáról beszélt, hogy tudjunk megmaradni a hagyományainkban és semmit ne engedjünk el belőlük. A püspök a szentmise után megáldotta a felújított Felsővárosi Közösségi Házat is, ahol a városrész hagyományainak megfelelően forralt borral és fánkkal vendégelték meg az érkezőket.
Január 20-án, szombaton, Szent Sebestyén napján lesz Felsőváros búcsúja, amely 1739 óta Székesfehérvár fogadalmi napja. A fogadalmi misét 10 órakor, a felsővárosi Szent Sebestyén-templomban Spányi Antal, megyés püspök celebrálja. A szentmisét követően köszöntők hangzanak el a templom előtti megújult téren, majd a felújított Felsővárosi Közösségi Házban a búcsú folytatásaként fánk, tea és forralt bor várja a résztvevőket.
Január 19-én pénteken 15 órai kezdettel a megingathatatlan főpásztor, Shvoy Lajos püspök halálának 50. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendeznek a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A konferencián szó lesz arról is, hogy Hamvas Endre csanádi, Pétery József váci püspök mellett Shovy Lajos volt a legnagyobb szálka a kommunisták szemében és hajszálnyira volt az internálástól.
Dr. Szilárdfy Zoltán, művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegye áldozópapja, életének 80. évében, hosszú, türelmetlenül viselt szenvedés után elhunyt. (Zoltán atya saját megfogalmazása.) A gyászmisét a Székesegyházban, január 15-én, hétfőn este 18 órakor Spányi Antal, megyés püspök celebrálja.
Az 1943. január 12-én, az urivi hídfőnél történt áttörés 75. évfordulóján, pénteken este emléktűz gyúlt a 25 esztendeje felépült Don-kanyar Emlékkápolnánál, a pákozdi Mészeg-hegyen. A dupla évfordulós, ünnepélyes, ökumenikus megemlékezésen Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a történelmi egyházak helyi vezetői emlékeztek és tisztelegtek a közel 128 ezer elesett, eltűnt, fogságba esett vagy megsebesült magyar katona emléke előtt.
Az Urivi áttörés 75. évfordulóján, január 12-én, pénteken 18 órakor emléktűz-gyújtás lesz a pákozdi Mészeg-hegyen, a Don-kanyar Emlékkápolnánál. Az ünnepségen a történelmi egyházak helyi vezetői, köztük Spányi Antal, megyés püspök emlékezik a hősi halált halt katonákra. A tűzgyújtással egyben a Don-kanyar emlékkápolna felépítésének 25. évfordulójára is emlékeznek.
Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia - „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” - néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka is.
A lélek iskolája - gondolatok a keresztény életről címmel szervez hitéleti programsorozatot az Alapítvány a Székesfehérvári Fogyasztóvédelemért a Fehérvári Civil Központban. Tornyai Gábor katolikus plébános május végéig tart előadásokat az érdeklődők számára. Az első elmélkedés január 9-én kedden 16.30 órától lesz, témája: jelek, jelzések, szimbólumok.