Dallamosan, ízesen a szabadságharc eseményei

 "Ezernyolcszáz- negyvennyolcadik évben az Úristen letekintett a földre" címmel népzenei műsort láthat a közönség a Kákics Együttes előadásában március 15-én 17.00 órától a Helyőrségi Klubban.
2011.03.09. 08:46 |
"Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben az Úristen letekintett a földre" címmel népzenei műsort láthat a közönség a Kákics Együttes előadásában március 15-én 17.00 órától a Helyőrségi Klubban.
 
A Kákics Együttest 1997-ben alapították Székesfehérváron. A legfőbb cél az volt, hogy a méltatlanul háttérbe szorult magyar népi hangszereket peremhelyzetükből beemeljék a népzenei köztudatba úgy, hogy rájuk építík a hagyománytisztelő feldolgozásokat. A zenakar tagjai fontosnak tartják a nemzeti hangvételű témák tolmácsolását. Ezért láttak neki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseinek zenés műsorrá formálásához.
 
A kedd délutáni, ingyenesen látogatható előadás a forradalmi eseményeket és az azok leverését követő időszakot kíséri végig prózai betétekkel,  melyet Székesfehérvár jeles kulturális személyisége, Bakonyi István tolmácsol. Az anekdoták korabeli, sajátos humorral átitatottak, csak úgy, mint az egyes dalok németcsúfoló szövegei.
 
„Megállj német majd megbánod,
Hogy a magyart mindig bántod.
Bőrödből csinálok dudát,
Azon fújom ezt a nótát.”
 
A zenei előadás igen változatosnak ígérkezik, megszólal benne  a dél-dunántúli hosszúfurulya, a bőrduda, a Dél-Alföld tekerőlantja és Moldva kobzája. Később bekapcsolódnak a vonós hangszerek, majd a klarinét,  ekképpen idézzik meg a verbunkokkal a toborzás vidám hangulatát. A humoros, néhol csipkelődő szövegek már-már feledtetik a harcok komolyságát, a lezárás azonban visszazökkenti a hallgatóságot abba a drámai valóságba, ahova a történelmi események torkollottak. A lecsengés szomorú, patetikus, de bizakodó, ahogy a székelyföldi, csíkszentdomonkosi dallam mondja:
 
„Ne félj Magyarország, Isten vigyázz Reád!
         Ellenség kezébe nem adja határát.”