A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly februárban indította el uniós források felhasználásával környezetvédelmi mintaprojektjét, amelyhez a Környezet- és Energia Operatív Programban (KEOP) 151 millió forintot nyertek el. A mintaprojekt keretében energetikai mintaházzá alakították a székesfehérvári Gazdaság Házát, illetve kommunikációs eszközökkel a környezettudatos gondolkodást, a tudatos energiafelhasználást és a fenntartható életmódot népszerűsítették.
A projekt keretében a Gazdaság Házán külső nyílászárókat cseréltek, szigetelték az épületet, napkollektorokat és napelemeket telepítettek, illetve komposztálást, szelektív hulladékgyűjtést vezettek be. Az energetikai mintaházban gyakorlati képzési helyet és energialabort is kialakítottak.A Fejér megyében élő felnőttek és diákok összefogásával valósult meg a „Gazdaság Háza a fenntarthatóbb életmódért mintaprojekt - Fejér megyében” elnevezésű program. 365 nap alatt a projektgazda 20 kommunikációs projektelemmel minden negyedik napra szervezett valamilyen eseményt, összesen közel 80 alkalommal. A fenntarthatóságot népszerűsítő programok kapcsán az FMKIK csaknem 25 ezer megyei lakost bevont. Középiskolások nevezésével a „Takarékossági” versenybe 3000 diák kapcsolódott be: kettő hónapon keresztül takarékoskodtak, üzleti tervet is kidolgoztak.
Egy modellpályázat során összesen öt megújuló energiákat szemléltető modellt készítettek a diákok. Közel 100 tanuló 90 órát töltött az élethű és működő modellek elkészítésével. Az egyik például működés közben szemlélteti a napkollektoros melegvíz előállítást. Ötszáz felnőttet és diákot hívtak együttműködésre a „90 perc a jövőnkért” elnevezésű foglalkozások alkalmával, ahol szó volt többek között hétköznapi energetikáról. „Energia Labor” oktatótermet is kialakítottak, ahol a Bláthy Műhely oktatásokat tartották, közel 100 diák részvételével. Megtanulhatták a szürkevíz hasznosítás lényegét, a napelem és napkollektor közötti különbséget. A „Gazdaság Háza a fenntarthatóbb életmódért – mintaprojekt Fejér megyében” című program minden kifizetett fillére jó helyre került, minden eurócentje meghatározott célt szolgált. – hangsúlyozta a projektzáró rendezvényen Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette, hogy legfőbb céljuk volt annak tudatosítása, hogy csak szemléletváltással, a környezetet megbecsülve, károkozás nélküli használattal lehet fenntartani a világot. Mintát akartak mutatni a lakóközösségeknek, a vállalkozóknak, és be akarták vonni a jövő generációját is azért, hogy a jövő környezetének kialakítását közösen képzeljék el.
Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András gratulált a mintaprojekt megvalósításához és a Gazdaság Házában lezajlott példaértékű beruházásokhoz. Mint mondta, az energia, a korszerűség és a fenntarthatóság meghatározzák a következő évtizedeket a világban, az országunkban, a gazdaságban és a városunkban egyaránt. Nem mindegy, hogy tudunk-e példamutató projekteket megvalósítani Székesfehérváron. A Gazdaság Háza azért is jelentős, mert tevékenysége a közösség erősebbé formálására épül, és egymásnak segítséget, szolidaritást nyújtani képes vállalkozásokat, embereket tömörít. Ez a szándéka Székesfehérvárnak is, hiszen ha az egyes közösségek erősödnek, bővülnek és fejlődnek, akkor ez fog történni a város egészével is.
Ugyancsak köszöntötte a záróprojekt résztvevőit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Beszélt a kormány fejlesztéspolitikájáról, a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési ciklusban elszalasztott lehetőségekről, ezek okairól és következményeiről, valamint az unió 28 tagállama által kidolgozott Európa 2020 stratégiáról. A helyettes államtitkár hosszasan elemezte, hogy Magyarország Kormánya és az Európai Unió milyen irányelvekre, gazdasági feltétel- és célrendszerre alapozza a 2014-2020-as uniós fejlesztési periódust.
Csepreghy Nándor szerint a pénz önmagában nem ér semmit, ha a felhasználási logikán nem változtatnak. Ezért jut az összes forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre, ellenben csökkennek az állam egyéb beruházásai: biztosan nem lesz fejlesztési pénz szökőkutakra, negyven centiméteres kilátókra, kutyakozmetikákra és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a munkahelyteremtés és a piacra jutás támogatása kerül a középpontba, amely több állami bevételt generál, és így meglesznek a növekedés alapjai akkor is, ha 2020 után nem lesznek uniós források.
