Enyhébb ítéletek a vártnál - folytatás következik

 A vártnál enyhébb ítéletek születtek első fokon a székesfehérvári maffiaper ügyében. A büntetőügy kezdeténél ugyanis jóval szigorúbb döntésekre lehetett számítani. Tavalyelőtt 23 ember ellen emeltek vádat, köztük volt például nyomozó, ügyvéd és ügyész is. Róluk azt feltételezték, hogy alvilági köröknek adtak át információkat, pénzért cserébe. A nem jogerős ítélettel a Magyar Televízió Kékfény c. műsora bővebben is foglalkozott.

2005.02.10. 06:59 |

 A vártnál enyhébb ítéletek születtek első fokon a székesfehérvári maffiaper ügyében. A büntetőügy kezdeténél ugyanis jóval szigorúbb döntésekre lehetett számítani. Tavalyelőtt 23 ember ellen emeltek vádat, köztük volt például nyomozó, ügyvéd és ügyész is. Róluk azt feltételezték, hogy alvilági köröknek adtak át információkat, pénzért cserébe. A nem jogerős ítélettel a Magyar Televízió Kékfény c. műsora bővebben is foglalkozott.

 A székesfehérvári maffiaügy évekkel ezelőtt tömeges letartóztatásokkal indult. Magas rangú rendőrtisztek, ügyvédek, ügyészek kezén kattant a bilincs. 2001 nyarán a legfőbb ügyész azt állította, hogy most először fedezték fel, hogy a szervezett alvilág az igazságszolgáltatásba is betette a lábát.

 Dr. Polt Péter legfőbb ügyész elmondta, hogy először fordul elő az elmúlt tíz évben, hogy az igazságszolgáltatással összefüggésben szervezett bűnözés és szervezett bűnözői csoportoknak az igazságszolgáltatásba történő behatolását a hatóságok felfedték.

 Amilyen gyorsan vették őrizetbe a gyanúsítottakat, olyan gyorsan is helyezték őket szabadlábra. A botrány kirobbanása után néhány hónappal már alig volt néhány ember a rácsok mögött. 2003-ban végül 23 ember ellen emeltek vádat és megkezdődött a tárgyalás zárt ajtók mögött, ugyanis a büntetőper aktáit államtitok miatt 90 évre titkosították. Csak annyi szivárgott ki, hogy a vád szerint állítólag a Fejér megyei rendőrök pénzért különböző információkat adtak át az alvilági köröknek, és közreműködtek kisebb bűncselekmények elsimításában. Az elsőrendű vádlott, egy székesfehérvári vállalkozó egyébként egy másik helyi maffiaügyben is feltűnt. Az Abu Mohamed nevével fémjelzett büntetőper nyolcadrendű vádlottjaként zsarolás miatt két évre ítélték. Sőt az is felröppent, hogy a nyomozás Abu Mohamed vallomása alapján indult, igaz, ezt az ügyészségi nyomozók később cáfolták.

 Matók Ákos elsőrendű vádlott: "Nem értek egyet vele, azért is nem is tudtam ilyen vallomást tenni ezekre az ügyekre, mert nem értettem egyet vele. Én úgy gondolom, hogy ez majd a bíróságnak lesz a feladata, és ennek állok elébe."

 A vállalkozót a bíróság az legutóbbi ítélet szerint is bűnösnek találta, egyebek között államtitoksértés, hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés, valamint különleges személyes adattal való visszaélés miatt.

 Dr. Rédei Géza tanácselnök, Pest-megyei Bíróság: Ezért a bíróság halmazati büntetésül kettő év kettő hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítéli. A börtönbüntetésbe beszámítja az őrizetben és az előzetes letartóztatásban töltött időt.

 Mindez azt jelenti, hogy az elsőrendű vádlottnak sem kell börtönbe vonulnia, hiszen a büntetését már az ítélet előtt leülte. A többi vádlottat pedig felfüggesztett börtönre, illetve pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A vádlottak és az ügyvédek szerint az enyhe ítéletek is jelzik, hogy itt nem maffiaügyről van szó. Sőt a vádlottak azt állítják, hogy nemrég, szintén zárt ajtók mögött, maga az ügyész is úgy kezdte vádbeszédét, ma már tudjuk, a rendőrségen belüli hatalmi harc eredménye az, ami itt történt.

 Dr. Borza János Ügyvéd állítja, hogy ennek az egész az ügynek a szervezett bűnözéshez, a maffiához, a felrobbantott kocsikhoz az égadta egy világon semmi köze nincsen. Itt egy csomó ügy lett egy csokorba összefogva, ebben voltak, ahol kisebb-nagyobb vétkek megállapításra kerültek.

 A Kékfény információi szerint például az is bebizonyosodott, hogy a civil vádlottak fizettek azért, hogy megtudják, van-e a rendőröknek bizonyítékuk egy bűncselekmény elkövetője ellen. Részleteket azonban nem lehet tudni, hiszen minden államtitoknak minősül. A nyílt nyomozás előtt egyébként sokáig folytak a lehallgatások, és a legtöbb ügyvéd ezt is kifogásolta. Szerintük ugyanis telefonlehallgatás csak a későbbi vádban szereplő bűncselekmény miatt indulhat. Ezt egyébként a Legfőbb Ügyészség által tavaly kiadott körlevél is megerősíti. A bíróság azonban másképp döntött: az elsőfokú nem jogerős ítélet ellen a legtöbb vádlott és védője fellebbezett, sőt azzal sem értenek egyet, hogy nemcsak egyes adatokat, hanem szinte mindent államtitoknak minősítettek, és még az ítélet indoklását is zárt ajtók mögött tartották meg.