Azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az előző évek visszafogott gazdálkodásához képest az idei sokkal megengedőbb, sokkal több lehetőséget magában hordozó üzleti terv – mondja Fehérvár városgondnoka.
Az előző években nagyon sok felújítást vissza kellett fogni és a belső működésre sokkal kevesebbet tudtunk költeni, 2024-ben jobbak lesznek a lehetőségeink. Összességében több mint 6,5 milliárd forint támogatást kaptunk az Önkormányzattól a működésünkre, amihez még hozzájön a 2,6 milliárd forint saját bevétel, ezzel gazdálkodhat idén a Városgondnokság.
Sokkal több lehetőség, de ezzel együtt gondolom a feladat is...
Igen, az előző évek fejlesztései miatt sok területen többletfeladatok képződtek a Városgondnokságnál. Ezek ellátásához kicsit több mint húsz fővel bővíthettük a létszámunkat, ami közel ötszázalékos létszámnövekedést jelent. A legjelentősebb bővülés a fejlesztésekhez kötődő üzemeltetési feladatokban van, de például a Sóstó Vadvédelmi Központ is kapott idén többletlétszámot, illetve a Fehérvár Tüdeje II. program fejlesztéshez kapcsolódóan idén már lesznek üzemeltetési kiadások is, hiszen egy teljesen új parkként, fiatal erdőként kell fenntartanunk az Alsóvárosi zöldterületet. Nagyon jelentős erdősítés történt az előző években a Fehérvár Tüdeje programban, amihez kapcsolódóan nyolcvan millió forint fenntartási költség képződött, ehhez is megkaptuk a forrást idén az önkormányzattól. Az erdősítést követően ugyanis az első három évben nagyon intenzív fenntartást kell ezeknek az erdőknek biztosítani.
A városi rendezvények infrastruktúrájának teljes körű technikai kiszolgálására is jelentős többletforrás áll rendelkezésre és az új létesítményeknek, mint például a vasútállomás parkolója, amit hamarosan átadnak, a déli összekötőnek, a multicsarnok új úthálózatának működtetése mind-mind többletüzemeltetési-költségként jelentkezik. És persze a folyamatosan bővülő és megújuló parkoknak a fenntartása, karbantartása is jelentős többletfeladatokat generál.
Többször említette az elmúlt időszakban, hogy a Városgondnokság folyamatosan igyekszik újfajta kertésztechnikai megoldásokat alkalmazni, ami a fenntartási költségek csökkentését segíti. Mik ezek?
Jelenleg is intenzív cserében vagyunk a növényeknél, ez természetesen költséget jelent, ám ezektől a beruházásoktól azt várjuk, hogy a következő években sokezer négyzetméternyi virágos felület jelentősen olcsóbban üzemeltethető lesz. Komoly parkfenntartási technológiaváltást hajtunk végre, próbálunk olyan növényeket ültetni Fehérvárra, amelyek szeretnek Fehérváron élni, és nem erőltetni elméleti megoldásokat, vagy éppen megszokásból azért ültetni egy növényt, mert évtizedekkel ezelőtt ez volt a szokás. Váltani kell, változtatni és a klímaváltozáshoz alkalmazkodni a városüzemeltetésnek is.
A frissen elültetett fák gondozása is az első években komoly erőforrást igényel – főleg a nyári időszakban –, de például ezekben az esetben is igyekszünk új technológiai megoldásokat alkalmazni. Az öntözőzsákokkal sokkal gazdaságosabb az öntözés, sokkal kevesebb vizet igényel, és közvetlenül a gyökérhez tudjuk eljuttatni.
Megpróbálunk nagyobb méretű, erősebb cserjéket, fákat elültetni, amik már jobban bírják a nyári szárazságot.
Idén is elültettünk 900 fát, de majdnem biztos, hogy nem fog mind a 900 fa életben maradni. Ezeknek a növényeknek főleg a városi környezetben meg kell küzdenie, hogy egészséges maradjanak és szépen tudjanak fejlődni. Összességében azonban azt mondhatom, ahol és amikor lehet, megpróbálunk innovatív megoldásokat keresni, hosszú távra gondolkodni.
A Városgondnoksághoz tartozik az úthálózat fenntartása mellett az utak, járdák felújítása is jelentős részben. Ezen a téren mi várható 2024-ben?
Az előző években a Saára Gyula programnak köszönhetően nagyon intenzív út- és járdafelújítás történt, idén inkább az intézmények, létesítmények fejlesztése kerül előtérbe, ezekre kaptunk is forrásokat. A Béla úti temetőnél lesz például jelentősebb felújítás, itt a mosdókat újítjuk fel és megpróbálunk egy új vízbemosásos parcellát kialakítani, illetve az épületeknek az energetikai korszerűsítése történik majd meg, nyílászárócserével, hőszigeteléssel, illetve megszépül a kerítés is. Energetikai korszerűsítést pedig mindegyik telephelyünkön végzünk, hogy minél kevesebb pénzt kelljen ezek működtetésre fordítani.
Milyen nagyobb, látványos közterületi fejlesztéseket terveznek ebben az évben?
A Rácbányánál létrehozunk egy mini tanösvényt és az ottani növények rendezését is elvégezzük, de a Sóstó tanösvénynél is lesznek játszóeszköz fejlesztések, főként felújítások. A Bregyóban található BMX-pályát jelentősen fel kell újítani, hiszen az elmúlt években nagyon elhasználódott. Pályáztunk is forrásra ehhez és, ha ez sikeres lesz, akkor közel 70 millió forintos fejlesztés történik majd, ha nem lesz sikeres, akkor egy 40 millió forintos felújítással mindenképpen számol az üzleti tervünk. Idén ősszel elkezdődik a Bregyó tábor épületének a felújítása, hiszen az is nagyon régi, nem túl korszerű, könnyűszerkezetes épület. Itt is több mint 165 millió forintos felújítást tudunk elvégezni.
A Sörház téren a volt Depónia területén egy nagy gyűjtőparkolót szeretnénk kialakítani, ahol ingyenes parkolási lehetőséget tudnánk biztosítani a belvárosba és a környékre érkezőknek.
A Bőrgyár tetőszerkezete nagyon rossz állapotban van, félő, hogy statikailag is károsodni fog az épület emiatt. A tetőt fel kell újítani, itt is több mint 100 millió forintot tudunk erre a nagy munkára fordítani. Mindezek mellett folyamatosan fejlesztjük a játszótereket és folytatjuk több mint 1200 négyzetméteren a gumilapok cseréjét. Az óvoda udvarokban található játékokat is tavaly előtt vettük át üzemeltetésre, most ezeket folyamatosan újítjuk fel, idén négy intézménynél lesz nagyobb volumenű munka, több mint 30 millió forint értékben.
A városrészek fejlesztési keretét is a Városgondnokság kezeli, ott milyen munkák várhatók?
Ezek azok a keretek, amelyek felhasználási céljáról a városrészi önkormányzati képviselők döntenek, ezzel is próbáljuk egyenletessé tenni a város fejlődését. Idén 10-10 millió forintra növelhettük az egyes városrészekben elkölthető keretet. Ezekből játszóterek, játékok, padok, járdaszakaszok, szemetesgyűjtők, kutyafuttatók készülhetnek el – tulajdonképpen az önkormányzati képviselőkön keresztül a lakók javaslatai dönthetik el, hogy milyen fejlesztésekre fordítsuk ezt a keretet.
Az intézményüzemeltetések között az egyik legjelentősebb tétel az uszoda működtetése.
Itt is lesznek felújítások. Most készül a kiviteli terve az uszoda energetikai felújításának, illetve a szauna részleg bővítésének. Nagyon remélem, hogy ezeket a következő hetekben be is tudjuk majd mutatni a város lakóinak. A terveket a Városfejlesztési Kft. készíti, hamarosan készen lesznek vele. Egy közel 4 milliárd forintos beruházásra van szükség és most már talán mondhatjuk: égető szükség, hiszen az uszoda 1989-es átadása óta jelentős felújításon nem esett át, és most már nagyon szükséges lenne a hőszigetelése az épületnek, a nyílászárócsere, napelemek, napkollektorok felhelyezése. Az uszodával párhuzamos területeken az a terv, hogy még egy élménymedencét építsünk a strandra. Az biztos, hogy a terve az élménymedencének is el fog készülni, ezt szeretnénk a játszótér mögötti területre a csúszda mellé elhelyezni.
Tavaly év végén lezárult a közvilágítás korszerűsítése a városban, mit lehet várni, mekkora megtakarítás érhető el és mekkora összeggel számol az üzleti terv a közvilágítás üzemeltetésére?
A közvilágítás és az összes energetikai beruházásnak – például a fatüzeléses kazánoknak vagy a szigeteléseknek –, köszönhetően jelentős megtakarításokkal számolunk.
A legnagyobb volumenű valóban a közvilágítás-korszerűsítés volt, ez 2024-ben több mint 700 millió forint megtakarítást jelent a városnak, ami nagyon jelentős energiamegtakarítás. Az idei fejlesztéseknek a döntő részét ezek az energiatakarékossági intézkedések tudták megalapozni, ezekből a megtakarításokból tudjuk finanszírozni ezeket az összegeket.
Az elmúlt években racionalizálta is a telephelyek működését a Városgondnokság, miért?
Igen, két telephelyet is bezártunk, és kiürítettünk, hogy hatékonyabban tudjunk dolgozni. A Piac tér 4. szám alattit visszaadtuk az Önkormányzatnak, valamint a SZÉPHŐ-től már nem béreljük a Deák utcai telephelyet, így a többi telephellyel megoldjuk a működésünket.
Mindig hangsúly van az innováción, ami az eszközöknél, berendezéseknél sincs ez másképp. Az üzleti terv idén mivel számol ezek tekintetében?
Sajnos, az elmúlt három évben, amikor gazdaságilag sokkal nehezebb évek voltak, elsősorban a gépcseréken, a gépek visszapótlásán tudtunk visszafogni, ezekből tudtunk némi megtakarítást elérni. Szerencsére ezeket az idei évben elkezdhetjük újra visszapótolni, és tudunk a saját eszközállományra közel 100 millió forintot fordítani. Ezek elengedhetetlenek, egy-két évig vissza lehet fogni a tervezett nagy karbantartásokat, cseréket, de onnantól már nagyon erősen meglátszik a munka hatékonyságán, a gépek elkezdenek elromlani, kevésbé tudjuk őket használni. Azokat a gépeket, amik elhasználódtak, azokat ki kell cserélni.
A karbantartás elengedhetetlen, hiszen jelentős értékekről is beszélünk, több tízmillió forint értékű például egy-egy fűnyírótraktor, amivel komoly munkát lehet végezni. Márpedig Fehérváron közel négymillió négyzetméteren végezzük a parkfenntartást.
A Városgondnokságot több felületen elérhetik a lakosok, több éve működik például a hibabejelentő is, de a közösségi felületeken érkező problémákra is reagálnak a munkatársakat. Sok bejelentés érkezik?
Úgy gondolom, az elmúlt néhány évben ezen a területen is sokat tudtunk előre lépni. A kommunikációnak egy nagyon jelentős terepe lett a közösségi média, és e mellett mi sem mehetünk el, nem várhatjuk, hogy majd mindenki kézzel írt levélben tájékoztasson minket az általa észlelt városi problémákról. El és be kell fogadnunk, ha valaki a közösségi csatornákon jelzi a problémát, annak ellenére, hogy azt gondolom, sokkal célszerűbb, ha a kiépített és pontos hibabejelentő rendszerüket használják. Könnyebb, pontosabb és a visszajelzés is intézményesített e-mail-rendszeren keresztül tudjuk megadni, és ami még nem elhanyagolható biztosan eljut hozzánk az információ. A kijelölt kollégákkal igyekszünk a közösségi felületeket is, kiemelten a Facebookot, az ottani csoportokat is figyelni, és az ott felmerülő problémákra a lehető leghamarabb szakmai választ adni. Pont azért, hogy ezzel is tájékoztassuk a fehérváriakat. Azt is tapasztalom, hogy a jó szándékú hozzászólóknak, probléma felvetőknek elmondjuk a szakmai hátteret, a szakmai válaszokat, hogy mit, miért csinálunk úgy, ahogy csinálunk, akkor egészen máshogy áll már a dolgainkhoz.
Nagyon sok mindenben látjuk, hogy jó, ha elébe megyünk, és mi teszünk róla ki közleményt, ilyenek például az elengedhetetlen fakivágások. Fehérváron mintegy 80 ezer fa van, alig valamivel kevesebb, mint ahányan a városban élünk. A fa életciklusa is olyan, mint egy emberé, és amikor 60-70 évesen eléri az öregkorát, vagy valamiféle károsodás, esetleg betegség éri, akkor ezeket a fákat ki kell vágni, mert veszélyesek lehetnek. Nem lehet sajnos megvárni, mint egy erdőben, hogy kidőljön a fa, hiszen ez a közterületen rendkívül veszélyes helyzetet teremtene, sérüléssel járó baleseteket és anyagi károkat is okozhat. Éppen ezért a fákat nagyon intenzíven figyelnünk, gondoznunk kell. Fehérvár lakossága érzékeny a fákra és ha kivágunk egyet vagy erősen visszametsszük, azt a közösségi felületeinken jelezzük előre és persze azt is, hogy miért van szükség ezekre az ifító visszametszési munkákra.
Mik a leggyakoribb problémák, amiket jeleznek is a fehérváriak?
Száraz fákat, letörött ágakat. Azért évtizedekkel ezelőtt nem volt tudatos és tervezett növényültetés, főként a lakótelepeken. Nagyon sok olyan akció volt akkoriban, amikor az önkormányzat vagy korábban a tanács kiosztott növényeket, facsemetéket, és mindenki társadalmi munkában elültethette azokat oda, ahova gondolta. Nagyon sok közülük rossz helyre került, gyakran közel az épületekhez, hiszen nem mindenki tudja, hogy az adott fa mekkora lesz kifejlett korában, sőt, az első öt-hat évben nem is jelent problémát. Később azonban már többet is, például rengeteg olyan fát látunk a városban, ami féloldalas, mert a háztól négy-öt méterre ültették el, és mostanra már az épület felőli lombkoronát teljesen vissza kellett vágni, és csak a másik oldala van meg. Ezt egy darabig lehet csinálni, de aztán ki kell őket vágni, mert statikailag instabilak lesznek a fák, mert nem tartja őket egyensúlyban a lombkoronájuk.
Rengeteg ilyen panaszunk van, hogy a fa az épülethez ér, besötétíti azt. Van sok burkolathiba bejelentés, illetve gyakran kapunk jelzést szemetelésről, illegális hulladékelhelyezésről, játszótéri eszközök hibáiról. Utóbbiakat mi is ellenőrizzük rendszeresen, ám a szülők nálunk is gyakrabban járnak oda, így gyorsabban észreveszik, ha gond van és megköszönjük, ha ezt jelzik nekünk. Örülünk neki, hogy időben kaptunk egy jelzést, ha pedig esetleg nem hozzánk tartozik egy probléma, akkor is visszajelzünk.
Az üzleti tervben milyen saját bevétellel számol a Városgondnokság?
A legjelentősebb a parkolás, de a temetősírhely-gazdálkodás és a létesítmények kapcsán a bérbeadásoknál - például a Bergyó vagy az uszoda bérbeadása - is számolunk bevételekkel, de egyre nagyobb bevételt hoznak a rendezvények is. Egyrészt a városi nagy rendezvényeknél a vásározás, másrészt a városi nagy céges rendezvények rendezése. Ugyancsak jelentősebb bevétel van a Sóstói Stadion rendezvénytereinek a hasznosításából, illetve a VIP jegy- és bérletértékesítés is már Városgondnoksághoz tartozik. Vannak továbbá saját létesítmények, telephelyek, amiket kiadunk, így azok is bevételt jelentenek, továbbá vannak munkáink külső megrendelésekből, bár már nem túl sok, hiszen a kapacitásainkat a közterületek üzemeltetésére összpontosítjuk.
Hányan dolgoznak jelenleg a Városgondnokságon?
Most 550-en vagyunk, de 573 fő a cél – ezért is indul újra a kampány, hogy megpróbáljuk feltölteni a nyitott pozíciókat. A bérköltség összességében 4 milliárd forintot jelent évente és átlagban 300-400 ezer forintot keresnek a kollégáink.
Olyan bérrendszerünk van, hogy egy átlagosan dolgozó munkatárs, nem 12 havi, hanem 15 havi bért kap az év folyamán, hiszen minden hónapban az alapbéren túl van egy 15 százalékos teljesítményprémium, amit természetesen teljesítményhez, a munkához való hozzáálláshoz kötünk. Ezen felül karácsony előtt van egyhavi bérjutalom. Az alapbérhez képest tehát jelentős többletjövedelmet tudnak elérni a Városgondnokság dolgozói. Nálunk a munkatársak háromnegyede fizikai dolgozó, így pontosan értékelhető a munkájuk minősége, mennyisége. Fontosnak tartottuk, hogy legyen egy ösztönző rendszerünk is, ami mostanra pontosan leszabályzott mérési rendszerrel működik.
Megfigyelhető, hogy azok, akik egy évet nálunk töltenek, ezt követően maradnak is.
Jelenleg a dolgozóinknak a háromnegyede már legalább öt éve munkatárs, a törzsgárda része. Vannak területek, ahol bérben a magánszektor magasabb szintet nyújt, főként a nettó tekintetében, de a Városgondnokságnál a teljes jövedelem legális és bejelentett, az pedig hosszútávon nagy érték. Komoly béren kívüli juttatásokat is kapnak a munkatársak például SZÉP-kártyára is, de úgy gondolom, az is érték, hogy hónap elején mindig pontosan érkezik a bér, minden többletmunka és túlóra kifizetésre kerül. Biztos és kiszámítható jövedelemmel számolhatnak a Városgondnokságot választók. Idén 10 százalék bérnövekedést is tartalmaz az üzleti tervünk, aminek a lebontása a napokban történik meg a dolgozókra.
Év elején indult el a Városgondnokság „Dolgozz velünk Fehérvárért!” kampánya. Milyen sikere volt, sikerült a szükséges pozíciókat betölteni?
Közel 100 ember felvétele volt a cél, a hiányzó munkaerő mellett a már említett megnövekedett üzemeltetési feladatok miatt is. Jelentős részben sikerült betölteni az álláshelyeket, de a napokban ismét elindítjuk a toborzó kampány második részét, elsősorban online felületeken, mivel úgy látjuk, hogy onnan érkezik a legtöbb jelentkezést. Még keresünk embereket a köztisztasági csoporthoz, parkőröket, a parkfenntartókat, gépkezelőket és járművezetőket – még mintegy 30-40 betöltésre váró pozíciónk van. Ezekre várjuk a fehérváriak jelentkezését, de a környező településekről is sokan jöttek hozzánk dolgozni.
