Székesfehérvár történelmi jelentősége, királyi múltja vitathatatlan, emlékeinek feltárása a mai napig zajlik. Az utcakövek felszínén, a házak falaiban, a belső udvarok falmaradványaiban a már rekonstruált épületek mind erről a gazdag múltról mesélnek. Nyilvánvaló, hogy a belváros sorsának alakulása, fejlődése nem csupán az ott élőkre, hanem az egész városra, sőt az országra is tartozik. Ez nemcsak a történelmi emlékeket érinti, hanem azt az infrastrukturális hátteret is, hogy megtörténjék egy útfelújítás vagy parkolóépítés vagy sem.
Égi Tamás alpolgármester, az 1. számú választókerület önkormányzati képviselője.
A belváros mindenkié
Amikor a megújult Fő utcát 2013 nyarán birtokba vehették a fehérváriak, a cél az volt, hogy a történelmi belváros Székesfehérvár egészének nyújtson közösségi teret. „Végre van egy olyan terület, amit minden székesfehérvári magáénak érez, és itt próbálja megtalálni a társaságát! Ez egy nagyon jó hír, mert aki ismeri Fehérvárt, az tudja, hogy itt régebben júliustól augusztusig elnéptelenedett a város. Ha most megnézzük az estéket, élettel telt meg a belváros.” – magyarázza Égi Tamás, az I. számú választókerület önkormányzati képviselője. – „Mivel a belváros mindenkié, annak fejlesztése az egész várost érinti, ezt próbáljuk az itt lakók szempontjaival összeegyeztetni.”
A kompromisszumra példa a parkolóház építésének helye, mely az elmúlt időszakban felkavarta a Koch László utcában a kedélyeket: „A Koch László utcába tervezett létesítmény helyett egy nagyobb parkolót építettünk, és a parkolóházat a Palotai úton fogjuk megépíteni. Ez nem annyira sűrűn lakott terület, ráadásul a NAV épülete mellett megnyitható a tér, így a történelmi belváros közvetlenül is elérhető lesz az ott parkolók számára.” – teszi hozzá a képviselő. Az együttműködési készség máshol is tetten érhető: „A bazilika előtti tér Fehérvár egyik legszebb terévé vált, ahol látni lehet, hogy nemcsak az önkormányzat tette meg a szükséges lépéseket, hanem az egyházi és magánépületek tulajdonosai is felújították ingatlanjukat. Volt épület, amit saját költségen gyakorlatilag újraépítettek. Ugyanígy a Bartók Béla téren, ahol a ciszter gimnáziummal működünk együtt a felújítás során.”
Augusztusi pillanatkép: ilyenkor a belváros a legkedveltebb közösségi tér
Mivel az egész város közösségi élete a belvárosra koncentrálódik, nehezen elkülöníthető és definiálható, milyen itt a helyi közösség. Inkább arcok, ismerősök, évtizedek óta itt élő és dolgozó bolttulajdonosok, művészek, vendéglátósok, családok azok, akik ennek a városrésznek az arcát adják. Sok itt az idősebb lakó, és jellemző, hogy nagyon aktívan szervezik a programjaikat. Például több nyugdíjasklub is működik, igen sikeresen.
A belvárosba érkezők inkább pihenni, szórakozni jönnek, ennek megfelelően egyre több kávézó és étterem nyílik. Március végétől nálunk is jellemző a Fő utcán a már-már egymásba kapcsolódó teraszok sora.
Meddig ér a takaró?
A fejlesztési koncepció lényege az, hogy a belváros tereit minél inkább kitolják. „Amikor hat éve megújult a Fő utca, akkor azt ígértük, hogy a közvetlen belvárost megpróbáljuk kiterjeszteni. A lehetőségek sokszor gátat szabnak, de tavaly az Országzászló tér felújítása, idén a Bartók Béla tér felújítása valósul meg, és megyünk tovább.” – mondja Égi Tamás. A Bartók Béla téren kialakul egy rendezvénytér. Jórészt középületekkel határolt a terület, ráadásul az itt tartott rendezvények alig hallatszanak át a Fő utcára, vagyis a városvezetés reményei szerint ideális helyszíne lesz különböző koncerteknek, kulturális programoknak. A Zichy liget, a Kossuth utca, a Szent István tér vagy a most megújult Szent II. János Pál pápa tér mind a belváros kibővítését célzó terv részei.
Megújul a Városháza is
A Városház tér megújítása is folyik, az egyházi épületek után – ezt a Székesfehérvári Egyházmegye állami pályázati összeg segítségével valósítja meg – a Városháza következik. „Az épület elektromos hálózata elavult, tűzveszélyes. Az épület nagy része négyszáz éves, a tető cseréje is elodázhatatlan. A nyílászárókat már kicseréltük, a homlokzat is megújul, természetesen úgy, hogy az épület jellege megmaradjon, hiszen műemlékről van szó.”
A belvárosi műemlék épületek állagmegóvására egyébként van keret, van pályázat, és ezzel a lehetőséggel élnek is a környéken lakók. Ezeknek az összegeknek egy része visszatérítendő, egy része vissza nem térítendő.
Kisboltok vagy nagyáruházak?
Fehérváron gyakorlatilag nincs munkanélküliség, és itt van a legnagyobb vásárlóerő, megelőzve Budapestet is. A belvárosból mégis hiányoznak a ruházati boltok, a kisebb delikátok, az egyetlen valamikori hentesüzlet helyén is már több mint egy évtizede bankfiók van. Égi Tamás szerint ez a tendencia azzal magyarázható, hogy megváltoztak a vásárlási szokások, most már inkább az autós, plázás bevásárlás a jellemző.
Ennek kapcsán érdemes beszélni a Skáláról is, mely magántulajdonban van a maga nyolcezer négyzetméterével és a parkoló egy részével. „A tulajdonosok hoztak egy ajánlatot egy új, korszerű, huszonötezer négyzetméteres áruházról, ami a Kégl György utcától a József utcáig lefedné az egész területet. Ezzel minimum két probléma van: egyrészről szerintem egy ilyen nagy kereskedelmi egységet a belvárosba nem szabad hozni, mert akkor a még megamaradt kisebb boltok mindegyike bezár. Azonkívül egy ilyen nagy létesítmény növelné az autóforgalmat a belvárosban, így ezt nem támogatom. A másik probléma az, hogy a Nemzeti Emlékhelytől néhány méterre nem látom a létjogosultságát. Ezért elképzelhető, hogy a város vételi ajánlattal él a Skála tulajdonosa felé.” – tudtuk meg Égi Tamástól.
Milyen változások lesznek még?
Az I. számú választókerületnek csak egy része a történelmi belváros. Ide tartoznak még a stranddal szemben lévő épületek, a József Attila utca, a Prohászka és a Munkácsy utca egészen a Horvát István útig, sőt még a Balatoni út egy részét is magába foglalja, nem beszélve a Széchenyi út belváros felé eső részéről és a Vörösmarty térről.
Hétköznapi csendélet: tavaszi kert egy József utcai tízemeletes előtt.
A Széchenyi utat tavaly újította fel a város a Horvát István út és a Vörösmarty tér között, ugyanígy a Távirda és a Kégl György utcákat, ahol százéves közművezetékeket kellett kicserélni. Megújult az Országzászló tér, a József utcában a parkolók és a hozzájuk tartozó szervizutak, hiszen az ott harminc éve lerakott beton az évek alatt megrepedezett, rossz állapotba került. Idén felújítják az ehhez a területhez tartozó járdákat a Skálától egészen a Budai útig. Heteken belül átadásra kerül az Arany János utca, és a parkolási gondok enyhítésére huszonnyolc parkoló kerül kialakításra a Csanádi térnél.
Tavaly parkoló- és járdaépítések jellemezték a választókerületet, idén pedig elindulnak az Árpád-ház-programhoz kapcsolódó fejlesztések. Ennek részeként megújul és új funkciót kap a volt Köztársaság mozi épülete, és látványos változáson megy keresztül a múzeum is, melyben egy nagyszabású Árpád-ház-kiállítás kap helyet a Nemzeti Múzeummal együttműködve. Megújul az Ady Endre utca közvilágítása is, a Fekete Sas Szálló épületének sorsa azonban még nem dőlt el. „A Fekete Sas Szálló szerepel a támogatandó programok között, de először a funkciót kell meghatározni. Olyan funkciója nem lehet, amely a belváros forgalmát nagymértékben növeli, de az sem kizárt, hogy a Fehérváron létesülő katonai főparancsnokság exkluzív épülete lesz.” – magyarázza az önkormányzati képviselő.
A következő év nagy feladata lesz a Vörösmarty tér, a kis Budai út, a Prohászka út és a Munkácsy-lakótelep teljes víz- és csatornahálózatának felújítása, mivel itt évek óta óriási problémákat okoz az elavult közműhálózat.
Borsos Gyöngyi és Milán
Tizennyolc hónapja lakunk a József Attila utcában. Én Üllőről költöztem ide, a párom debreceni, a kisfiúnk itt született, ő már fehérvári. A párom a honvédségnél dolgozik, ezért költöztünk ide. Nem érzem magam kifejezetten belvárosinak, mert én falun nőttem fel, ettől függetlenül nagyon jól érezzük magunkat itt, kisgyermekkel ideális. Minden a közelben van: kórház, orvos, bolt, bármi. Kedvesek az emberek és a többség befogadó, aki nem, azzal én nem törődöm. Kezdjük felfedezni a várost, és azt is, hogy melyik játszótérre érdemes menni. Itt általában rendben vannak, de van, ahol tele van üvegszilánkokkal, kutyagumival a környék, oda nem szívesen viszem a kisgyereket. Zaj viszont nincs, nyitott ablaknál sem.
Török Attiláné
Szeretek itt lakni, minden nap többször sétáltatom a környéken a kutyákat. Bár tény, hogy inkább vidéken laknék, mint a belvárosban, mert itt nagyon befolyásolják az ember mindennapjait a szomszédok. A környezettel nincs különösebb problémám, bár igaz, hogy inkább a parkolót újították fel itt a József utcában, a járdán még mindig bukdácsolunk, de remélem, az is sorra kerül. Van közösségi élet, az idősebbek leülnek a padra, amikor végre jó idő van, és a ház előtt van egy kis kert ahováaz egyik lakó mindig ültet virágokat.
Gyurcsik László antikvárius
Sokszor gondolkodtam azon, hogy inkább egy kis kertes házban laknék, és ott lenne minden, de az a helyzet, hogy a boltom és a lakásom között néhány lépés van, ráadásul jó hangulata van a belvárosnak. Én annyira otthon érzem itt magam, hogy az antikváriumom előtti utcaköveket színesre festettem, és kitettem egy kis kávézóasztalt is, virággal. Később derült ki, hogy a festést előzőleg engedélyeztetni kellett volna, de végül szerencsére nem lett belőle nagyobb baj. Itt lakom a Kossuth utcában, és májustól egészen szeptemberig folyamatosan vannak programok, de engem nem zavar, itt élek több mint harminc éve. A változás fokozatos volt, hozzászoktunk, nyilván azok a nyugdíjasok, akik a Fő utcán laknak, többet zúgolódnak.
Csukly Zsolt, a rózsás ház tulajdonosa
Amikor a dédapám százharminc évvel ezelőtt házat keresett, három kritériumot fogalmazott meg: ne mossa el soha árvíz, ne csapjon bele villám és jó statikájú legyen. Itt nem volt baj a statikával, mert az épület már kétszáz éve állt rendületlenül a helyén. Villám se csapott bele, mert templomtornyokkal van körülvéve, a víz pedig – ha jött – csak a Várkörút vonaláig ért. Így esett a választás a Lakatos utcai házra, amely azóta is a család tulajdona. Én ebben a házban nőttem fel és hosszú évekig több generáció lakott itt együtt. Májusban kezdenek a ház falán virágozni a rózsák, amiket én ültettem, és most mér benőtték az egész házat. Ez a virág azért van, hogy örüljünk neki, s ha tetszik, szedjünk belőle. Azt sajnálom, amikor eldobálják, vagy amikor kereskedelmi mennyiségben tépik le, de csak azért sajnálom, mert akkor már nem lesz olyan szép, mint volt.
Szepesi Imre "Zöld"
A Kégl György utca felújítása alatt nagyon nehéz volt, mert leszoktak az utcáról az emberek, és hiába vannak törzsvásárlói a boltomnak, nagyon könnyen elfelejtenek egy-egy helyet, ha oda macerás bejutni. Most már visszaállt minden, újra megtalálnak. Hívtak engem régen, hogy nyissak boltot például a Fekvő katonánál, de én jól érzem magam itt a Kálmán-udvarban, itt vagyok már a kilencvenes évek eleje óta. Magam díszítettem azt a szemközti falat afrikai és dél-amerikai motívumokkal, néha fel kell frissíteni, de még mindig a helyén van. Ez egy kis oázis, ahová célirányosan jön be egy réteg, akik otthonosan érzik itt magukat.
